Arzenolit
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az arzenolit (névváltozata: arzénvirág), arzénoxid a szabályos kristályrendszerben kristályosodik. Az egyszerű oxidok ásványcsoportjának tagja. Lisztszerű vagy kérges bevonatokban, csepkőszerű földes képződményként található. Fontos arzén nyersanyag, erősen mérgező.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai.
- Képlete: As2O3.
- Szimmetriája: a szabályos kristályrendszerben, kristályai több szimmetriaelemet tartalmaznak.
- Sűrűsége: 3,7 g/cm3.
- Keménysége: 1,5, nagyon lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: jól hasad.
- Törése: kagylósan, egyenetlenül törik.
- Színe: többnyire színtelen, néha sárgáspiros .
- Fénye: selyem vagy üvegfényű.
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
- Pora: fehér, halványsárga.
- Elméleti arzéntartalma: As= 75,0%.
[szerkesztés] Keletkezése
Arzéntartalmú ércek felületén, elsősorban arzenopirit és smaltin előfordulásokban másodlagosan keletkezik.
[szerkesztés] Előfordulásai
Németországban a Harz-hegységben és az Érchegységben, tömegesen St.Andreasberg környékén található. Angliában Cornwall vidékén. Svédország területén. Oroszország területén az Ural-hegységben több helyen és kelet Szibériában. Az Egyesült Államok területén Kalifornia szövetségi államban vannak jelentősebb előfordulások. Megtalálható a Dél-afrikai Köztársaságban Transvaal területén. Ausztrália területén a Tasmán-szigeten van jelentős előfordulás.
[szerkesztés] Hazai előfordulások
A recski ércesedésekben megtalálható. Nagybörzsöny közelében a bányászati műveletekben több helyen megtalálták. Alsó-rózsabánya területén az arzenopirit másodlagos ásványa.
- Kísérő ásványok: arzenopirit, enargit, kloantit és smaltin.
[szerkesztés] Források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.