ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Andamán- és Nikobár-szigetek - Wikipédia

Andamán- és Nikobár-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Andamán és Nikobár-szigetek

Andamán- és Nikobár-szigetek fekvése
Főváros Port Blair
é. sz. 11.68° k. h. 92.77°
Rövítés IN-AN
Hivatalos nyelvek Hindi, Bengali, Malayalam, Telugu, Punjabi, Tamil, Nicobári, angol
Elnök Ramchandra Ganesh Kapse
Forma 1956-11-01
terület 8,249 km² (27th)
Lakosság (2001) 356,152 1 (-)
Népsűrűség 43/km²
Kerületek 2
Időzóna IST (UTC +5:30)

Seal of Andaman and Nicobar Islands
1: population as per final 2001 Census of India figures

Az Andamán- és Nikobár-szigetek (Hindi nyelven: अंडमान और नोकोबार द्वीप समूह, angol nyelven: Andaman and Nicobar Islands) az Indiai-óceánon helyezkednek el, az indiai szárazföldtől kb. 1000 km-re keletre. Közigazgatásilag India egyik szövetségi területét képezik. Két nagy szigetcsoport alkotja: az Andamán és a Nikobár szigetek. A két csoportot a 10. szélességi kör választja el egymástól, az Andamán szigetek ettől északra, a Nikobár szigetek ettől délre helyezkednek el. A szövetségi terület székhelye Port Blair város, amely az Andamán szigetek déli részén helyezkedik el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

A Szumátrától északnyugatra fekvő szigetek választóvonalat képeznek a Bengáli-öböl és az Andamán-tenger között. A szigetek összterülete 8 249 km², lakossága 356 152 fő (2001). Éghajlata trópusi. Az évi csapadék mennyisége 3000–3800 mm. Legmagasabb pontja a Nagy Nikobár szigeten levő, 642 m tengerszint feletti magasságot elérő Thullier-hegy.

[szerkesztés] A Nikobár-szigetek jelentősebb szigetei

Nicobar-szigetek
Nicobar-szigetek
  • Car Nicobar (127 km²)
  • Batti Malv (2 km², lakatlan)
  • Chowra (8 km²)
  • Teressa (101 km², a szigetet az egykori osztrák helyőrség 1778-ban Mária Teréziáról nevezte el.)
  • Katchall (174 km²)
  • Camorta (188 km²)
  • Nancowry (67 km²)
  • Man (lakatlan)
  • Tillangchong (17 km², lakatlan, természetvédelmi terület)
  • Nagy-Nicobar (1045 km²)
  • Kis-Nicobar (157 km²)

[szerkesztés] Történelme

1754-ben Dánia gyarmatosította, de a maláriajárvány miatt rövidesen a szigetek elhagyására kényszerültek. Wilhelm Bolt holland tengerésztiszt kezdeményezése és irányítása által, Mária Terézia jóváhagyásával, 1776. szeptember 20-án Livorno kikötőjéből kifutott a Habsburg Birodalom Joseph und Teresia nevű hajója, fedélzetén 160 főnyi osztrák és magyar katonával azzal a céllal, hogy a birodalomnak gyarmatokat szerezzenek. Indiában a borstermesztés egyik központjában, a Malabár-parton, Ali Khán maharadzsától jókora területet vásároltak. A helyőrség megalapítása után továbbhajóztak. A Nicobar-szigetekre 1778-ban érkeztek meg. Az egyik sziget helyőrségének parancsnoka Magyar György lett. Teressa szigetén, melyet a gyarmatosítók uralkodójukról, Mária Teréziáról neveztek el, egy osztrák tiszt parancsnoksága alatt levő helyőrséget alapítottak. 1780-ban a Joseph und Teresia áruval megrakodva visszatért Európába. A szigetekre visszatérő következő útja – Mária Terézia halála illetve Bolt kapitány halála miatt – nem valósult meg. A nicobari helyőrségek katonái kalandos úton 1788-ban jutottak vissza hazájukba, s ez egyben a szigetek fölötti, 1778 és 1784 közötti években fennálló, Habsburg uralom megszűnését is jelentette. Ezt követően ismét Dánia gyarmata, s 1868-tól angol gyarmat. Újabbkori történelme szorosan kötődik India történelméhez. A szigetek jelenleg Indiához tartoznak.


[szerkesztés] Lakosság

A szigetek közül csak 36 lakott. A 1981 óta nagy mértékű a migráció a Hindusztáni-félszigetre. A szigetek hivatalos nyelve az angol és a hindi.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Indiai államok: Flag of India
Ándhra Pradés | Arunácsal Pradés | Asszám | Bihár | Cshattíszgarh | Goa | Gudzsarát | Harijána | Himácsal Pradés | Dzsammu és Kasmír | Dzshárkhand | Karnátaka | Kerala | Madhja Pradés | Mahárástra | Manipur | Meghálaja | Mizoram | Nágaföld | Orisza | Pandzsáb | Rádzsaszthán | Szikkim | Tamilnádu | Tripura | Uttarakhand | Uttar Pradés | Nyugat-Bengália
Szövetségi területek: | Andamán- és Nikobár-szigetek | Csandígarh | Dadra és Nagar Haveli | Daman és Diu | Laksadíva | Puducseri | Delhi Fővárosi közigazgatási terület


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -