Algyő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Algyő | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megye | Csongrád | |
| Kistérség | Szegedi | |
| Rang | nagyközség | |
| Irányítószám | 6750 | |
| Körzethívószám | 62 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 5269[1] (2007) | |
| Népsűrűség | 70,29 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 75,77 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Algyő
|
||
Algyő nagyközség Csongrád megyében, a Szegedi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tisza mellett, annak jobb partján fekszik, Szegedtől 10 km-re, Hódmezővásárhelytől 15 km-re. Fontos tiszai átkelőhely. 1870-óta vasúti, 1974 óta közúti híd segíti az átkelést.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalán érhető el. A vasútállomás Szeged-Rókus és Kopáncs között található.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése Villa Geu névén szerepel egy 1138-ban keletkezett dömösi adománylevélben. Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül.
A 18. században a Erdődy család, majd a Pallavicini család birtoka volt.
1879-ben a Szegedet is megsemmisítő árvíz szinte teljesen elpusztította.
1973-ban Szegedhez lett csatolva, 1997-től újra önálló település.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 10. századból származó, honfoglalás kori temető
- A római katolikus templom (14. század, gótikus stílusú, átépítve a 18. században barokk stílusban)
- Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezője található itt, melyet 1965 óta termelnek ki.
- Borbála Fürdő, uszoda és élményfürdő.
[szerkesztés] Képgaléria
 |
 |
