Aachen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Aachen



Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna–Vesztfália
Kormányzati kerület	Köln
Alapítás éve	765
Népesség	257 089 (2005)
Terület	160,83 km²
Népsűrűség	1600/km²
Tengerszint feletti magasság	125-410 m
Koordináták	é. sz. 50°46′ k. h. 6°6′
Irányítószám	52062-52080
Körzeti hivószám	0241
Rendszámtáblakód	AC
Polgármester	Dr. Jürgen Linden
Honlap	www.aachen.de

Az aacheni városháza

Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén. A karoling birodalom székvárosa, Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye volt.

[szerkesztés] Fekvés

A város Nyugat-Németország egyik nagyvárosa. A Maas folyótól nem messze található.

[szerkesztés] Klíma

A városban óceáni éghajlat uralkodik. A tél enyhe. A csapadék mennyisége 805 mm.

[szerkesztés] Látnivalók

Az aacheni katedrális észak felől nézve

Legjelentősebb műemléke a dóm, mely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült. A kupolával fedett kápolnát Metzi Odo ókeresztény, bizánci mintára építette. 805-ben szentelték fel, hatása rendkívül nagy volt a karoling építészet számára.

A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos magyar kápolnát alapított itt 1367-ben, melyet gazdag felszereléssel látott el. A magyar ötvösművészet remekei is eljutottak ide, az ún. aacheni kincs valószínűleg budai királyi ötvös munkája.

[szerkesztés] Történelem

A várost már a kr. előtti 3. évezredben is lakták. A város neve az ógermán Ahha, azaz víz szóból ered.

A 4. században érkeztek a vidékre a germánok. A római idők óta az aacheni melegvízforrásokat fürdőkbe vezették (melyek közül ma már egy sincs használatban). Azonban nincs olyan okirati bizonyíték, mely igazolná, hogy a rómaiak Aachen forró kénforrásait Aquis-Granum-nak nevezték volna.

A Nagy Károly által építtetett palotakápolna

Kis Pipin idején a város neve: Aquis Villa. Nagy Károly királlyá koronázásának évében, 768-ban jött először Aachenbe, hogy a karácsonyt itt töltse. Szerette a helyet, és egy udvarházban tartózkodott, melyet feltehetően kibővített, és a kibővített palotához 795 és 805 között kápolnát építtetett. Az azóta jelentősen kibővített palotakápolna 1929 óta székesegyház rangú. Nagy Károly 800-tól egészen haláláig, 814-ig Aachenben töltötte a teleket, hogy az ottani melegvízforrások jótékony hatását élvezhesse. Nagy Károlyt 814 januárjában itt temették el. 936-ban I. Ottót a Nagy Károly által építtetett templomban koronázták királlyá. Ekkortól fogva a legtöbb olyan német királyt, akit német-római császárnak szántak, Aachenben koronázták a németek királyává az elkövetkező 600 évben. Az utolsó Aachenben koronázott király I. Ferdinánd volt 1531-ben. III. Ottó a várost második Rómává kívánta építeni. Ekkor készültek a Szent Adalbert, és a Szent Salvator templomok is.

1152-ben itt koronázzák meg I. (Barbarossa) Frigyest. Ő pénzverdét létesít itt és fontos kereskedelmi központ lesz a város. 1171-ben 2,5 km hosszú városfalat építenek.

1336-ban megalapították az Aacheni Birodalmat. A középkorban Aachen regionális jelentőségű város maradt, ez a szerepe a Flandria közelségétől függött, melynek köszönhetően a gyapjúruhák kereskedelméből császári kiváltságok folytán szerény mértékben részesedett. A város továbbra is csak a császárnak volt alávetve, de politikailag túl gyenge volt ahhoz, hogy szomszédai bármelyikének is képes legyen befolyásolni a politikáját. Az egyetlen uralma alá tartozó terület a szomszédos, apró Burtscheid volt, melyet egy benedekrendi apácafőnöknő irányított, és melyet arra kényszerítettek, hogy minden forgalmát az „Aacheni Birodalmon” keresztül folytassa. 1414-ben gyásznapot vezettek be Nagy Károly halálának 600 éves évfordulójára.

1531-ben vége lett a királyságnak. Rövid ideig a Németalföld része lett. Aachen jelentős mértékben elvesztette korábbi jelentőségét. 1544-ben megjelent a lutheránizmus, majd 1584-ben a kálvinizmus. A 17. században vált újra vonzóvá fürdővárosként Aachen, nem is annyira melegforrásainak az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt, hanem inkább a nagyméretű prostitúciós központ szerepe miatt, mely szerepét egészen a 19. századig megőrizte. A város történetének ezeket a rejtett nyomait megtalálhatjuk a 18. századi aacheni útikönyvekben, melyek szerint főként a szifilisz kezelésére vették igénybe a fürdőket a kedves vendégek. Csak a 19. század végére vált a reuma az első számú kikúrálandó betegséggé. Ez a körülmény is megmagyarázza, hogy miért választották a várost számos fontos kongresszus és békeszerződés színhelyéül.

1614-ben a spanyol hadsereg Marchese Ambrosio Spinola vezetésével el akarta űzni a protestánsokat, ez azonban nem sikerült. 1631-ben a spanyolok távoztak. 1656. május 2-án nagy csapás érte a várost. Peter Maw pékmesternél tűz ütött ki, és leégett a város nagyobbik fele. 5300 ház leégett, 4664-en meghaltak. 1668-ban megkötötték az Első Aacheni békét Spanyolország és Franciaország között. 1748-ban pedig a másodikat.

1792. december 15-én a franciák kitűzték a Márk-téren álló szabadság-fára a jelszavaikat: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. A franciák a következő évben megszállták a várost. Ezután többszöri harc után az osztrákoké, majd 1797. október 17-én végérvényesen a franciák szerezték meg a várost. Napoleón hatalomra jutásakor a város Roer tartomány (Départements Roer) székhelye lett. 1802-ben püspökséget hoztak létre a városban. 1814 januárjában a várost feladták a franciák.

1815-ben a város Poroszország része lett. 1816-ban Niederrhein Nagyhercegség (tartomány volt) része, majd később székhelye lett. 1822 novemberében III. Frigyes Vilmos uralkodásának 25. évfordulója alkalmából megalapította az itteni nemzeti színházat. 1841. szeptember 1-jén indult meg a vasút Aachen és Köln között. 1883. június 29-én megalakult a J. P. J. Monheim kémiai gyár. Összességében a porosz birodalom egyik társadalmilag és politikailag legelmaradottabb központja volt egészen a 19. század végéig.

Az első világháború végén 1918 novemberében francia és belga csapatok szállták meg. 1920-ban a belgák kivonultak a városból. 1938-ban a Kristályéjszakán lerombolták a zsinagógát.

A második világháború alatt a város egyes részei teljesen elpusztultak. Főként az amerikai bombázások okoztak sok pusztítást, de a háború utolsó szakaszában az amerikai tüzérségi tűz is jelentős károkat tett a városban, sőt az ott védekező SS hadosztály is, melynek az volt a feladata, hogy a várost védje a szövetséges erőktől, ameddig csak lehet. A megrongált épületek között voltak a Szent Foillan, Szent Pál, Szent Miklós középkori templomok, éppúgy a Városháza. De szerencsére a Nagy Károly által építtetni kezdett Aacheni Katedrális nagyrészt sértetlen maradt. A várost 1944. október 21-én foglalták el az amerikai csapatok, csak 4000 lakos maradt a városban, akik nem engedelmeskedtek a nácik evakuációs parancsának.

Aachen 1948-ban a megalakuló Német Szövetségi Köztársaság része lett. 1995-ben felépítették az új zsinagógát.

A Nagy Károly által építtettet templom máig a város fő látnivalója. Nagy Károlyon kívül utódja, III. Ottó is itt van eltemetve. A katedrális a UNESCO Világörökség része.

[szerkesztés] Képzés

Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen (RWTH) – Technikai főiskola
Fachhochschule Aachen – Aacheni Szakfőiskola
Katholische Hochschule für Kirchenmusik St. Gregorius Aachen – Katolikus zenefőiskola.
Katholische Fachhochschule – Katolikus szakfőiskola
Volkshochschule Aachen – Népfőiskola
Fraunhofer-Institut für Lasertechnik (ILT)
Fraunhofer-Institut für Produktionstechnologie (IPT)
Fraunhofer-Institut für Molekularbiologie und Angewandte Ökologie (IME seit 2003)
Staatliches Umweltamt Aachen (StUA)

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Couven-Museum
„Großen Haus von Aachen“ – Aacheni nagyház.
Computermuseum der RWTH Aachen – Számítógépmúzeum
Zollmuseum Friedrichs – Frigyes vámmúzeum

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Az Aacheni főpályaudvarról induló járatok közül van számos expressz:

RegionalExpress RE 1: Aachen–Düren–Köln–Düsseldorf–Duisburg–Essen–Bochum–Dortmund–Hamm *RegionalExpress RE 4: Aachen–Mönchengladbach–Düsseldorf–Wuppertal–Hagen–Dortmund
RegionalExpress RE 9: Aachen–Düren–Köln–Siegen(–Gießen) (Rhein-Sieg-Express)
RegionalExpress RE 29: Aachen–Lüttich (euregioAIXpress)
RegionalBahn RB 33: Aachen–Mönchengladbach–Duisburg (Rhein-Niers-Bahn)
RegionalBahn RB 20: Alsdorf/Heerlen–Herzogenrath–Aachen–Stolberg/Eschweiler-Weisweiler