1960-as cannes-i filmfesztivál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A 13. cannes-i filmfesztivál (vagy ahogyan egy párhuzamos rendezvény miatt plakátja hirdette: a XIII. Nemzetközi Filmfesztivál és Virágkiállítás) 1960. május 4. és 20. között került megrendezésre, Georges Simenon frankofón belga író elnökletével. A versenyben több mint 20 nemzet 29 nagyjátékfilmjét és 31 rövidfilmjét tűzték műsorra, két játékfilmet pedig versenyen kívül vetítettek, egyikük az 1959-ben 11 Oscar-díjjal jutalmazott Ben-Hur.
E fesztiválon végeredményben győzedelmesen tértek vissza a megújuló olasz filmek, hogy egy újabb évtizedre uralják a mezőnyt – bár fogadtatásuk rendkívül vegyes volt. Míg Fellini Az édes élete többségében pozitív fogadtatásban részesült, azonban erősen vitatott Arany Pálmát kapott, Antonioni filmjét, A kalandot, mely az év felfedezésének számított, a nézők kifütyülték; a rendező és a főszereplő Monica Vitti szégyenkezve hagyta el a vetítőtermet (a zsűri viszont díjazta „az új filmnyelvezet kereséséhez való jelentős hozzájárulása miatt”). A lelkesedés és a hurrogás egyébként is végig jellemezte a rendezvényt. Fellini újszerű éleslátása és képeinek hatása zavarta azokat, akik hozzászoktak az irodalmat felhasználó filmekhez.
Ami a további díjakat illeti: Melina Mercouri és Jeanne Moreau megosztva kapta a legjobb női alakítás díját, ugyanakkor nem osztanak ki díjat a férfiaknak, noha Belmondo (Moderato cantabile) nagyon számított rá…. Két szovjet film érdemelte ki a legjobb részvétel díját: A Ballada a katonáról (Csuhraj), valamint A kutyás hölgy (Hejfic), ugyanakkor a régebben már díjazottaknak sem kellett üres kézzel távozniuk: Luis Buñuel és Ingmar Bergman megkülönböztetett dicséretben részesültek.
E cannes-i két hét valóban édes volt, s nem csak Marcello Mastroianni Anouk Aimée és Anita Ekbert részére. A Vasárnap soha sztárjai, Jules Dassin és Melina Mercouri a mozgalmas éjjeleken szirtakit táncoltak és tányérokat tördeltek, de az ünneplésből kivette részét Robert Mitchum (Haza a dombról) és Anthony Quinn (Ombre Bianche) is. Az elitista, sznob Cannes-ban még a legfényűzőbb vacsorák is könnyen végződhettek asztalon táncolással…
1960-ban magyar játékfilm nem vett részt versenyben, viszont ismét ott volt egy kisfilmjével Kollányi Ágoston, aki immár harmadszor vívta ki a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság elismerését[1].
Az elismerésben részesült Enfants des courants d’air című rövidfilm sikeréhez hozzájárult a Franciaországban élő magyar származású operatőr: Badal János is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Zsűri
Elnök: Georges Simenon (író – Belgium)
[szerkesztés] Versenyprogram
- Grigorij Kozincev (filmrendező – Szovjetunió)
- Diego Fabbri (író – Olaszország)
- Henry Miller (író – Amerikai Egyesült Államok)
- Hidemi Ima (filmrendező – Japán)
- Louis Chauvet (újságíró – Franciaország)
- Marc Allégret (filmrendező – Franciaország)
- Maurice Le Roux (zeneszerző – Franciaország)
- Max Lippmann (filmkritikus – Német Szövetségi Köztársaság)
- Simone Renant (színésznő – Franciaország)
- Ulyses Petit De Murat (író – Argentína)
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Dusan Vukotic (filmrendező – Jugoszlávia)
- Georges Altman (újságíró – Finnország)
- Henri Storck (filmrendező – Belgium)
- Jean Vivie (a szakszervezet hivatalos képviselője – Franciaország)
- Nicolas Hayer (operatőr – Franciaország)
[szerkesztés] Versenyfilmek
- Avventura (A kaland)[2] – rendező: Michelangelo Antonioni
- Ballada o soldate (Ballada a katonáról) – rendező: Grigorij Csuhraj
- Cidade Ameaçada – rendező: Roberto Faria
- Dama s sobachkoy (A kutyás hölgy) – rendező: Joszif Hejfic
- Deveti krug – rendező: France Stiglic
- Home from the Hill (Haza a dombról) – rendező: Vincente Minelli
- Jakten – rendező: Erik Løchen
- Jungfrukällan (Szűzforrás) – rendező: Ingmar Bergman
- Kagi – rendező: Kon Ichikawa
- Kam čert nemůže (Kam čert nemůže) – rendező: Zdenek Podskalský
- La dolce vita (Az édes élet) – rendező: Federico Fellini
- La procesión – rendező: Francis Lauric
- L'Amérique insolite vue par François Reichenbach (Amerika egy francia szemével) – rendező: François Reichenbach
- Le trou – rendező: Jacques Becker
- Los golfos (A csavargók) – rendező: Carlos Saura
- Macario (Macario) – rendező: Roberto Gavaldón
- Moderato cantabile (Moderato cantabile) – rendező: Peter Brook
- Never on Sunday (Vasárnap soha) – rendező: Jules Dassin
- Neotpravlennoye pismo (Az el nem küldött levél) – rendező: Mihail Kalatozov
- Ombre bianche – rendező: Nicholas Ray és Baccio Bandini
- Parvi urok – rendező: Rangel Vlcsanov
- Paw, Boy of Two Worlds – rendező: Astrid Henning-Jensen
- Si le vent te fait peur – rendező: Emile Degelin
- Sons and Lovers – rendező: Jack Cardiff
- Sujata – rendező: Bimal Roy
- Ching nu yu hun – rendező: Han Hsiang Li
- Telegrame – rendező: Gheorghe Naghi, Aurel Miheles
- La joven (A fiatal lány) – rendező: Luis Buñuel
- Zezowate szczescie (Kancsal szerencse) – rendező: Andrzej Munk
[szerkesztés] Versenyen kívül
[szerkesztés] Rövidfilmek
- A City Called Copenhagen – rendező: Jorgen Roos
- Aux confins de deux continents – rendező: Emlak Kredi Bankasi
- Dagen mijner jaren – rendező: Max de Haas
- De dragul printesei – rendező: Ion Popescu-Gopo
- Die Purpuline – rendező: Karl-Ludwig Ruppel
- Enfants des courants d’air – rendező: Édouard Luntz
- Fiesta en Xoxhimilco – rendező: Fernando Martínez Alvárez
- Fitz-Roy – rendező: Humberto Peruzzi
- Franz Hellens ou documents secrets – rendező: Lucien Deroisy
- In Search of Lincoln – rendező: Wondsel, Carlisle & Dunphy Productions
- La ballata del Monte Bianco – rendező: Luciano Ricci
- Le brise-glace atomique Lénine – rendező: Nicholas Cherskov
- Le journal d’un certain David – rendező: Pierre Jallaud, Sylvie Jallaud
- Le pilot m’a dit – rendező: Niklaus Gessner
- Le sourire – rendező: Serge Bourguignon
- Mali voz – rendező: Branislas Bastac
- Materia e forma – rendező: Fulvio Tului
- Notre univers – rendező: Roman Kroitor
- ORFF-Schulwerk – Rhythmisch-melodische Erziehung – rendező: Hans Rolf Strobel, Heinz Tichawsky
- Paris la belle (Szépséges Párizs)[2] – rendező: Pierre Prévert
- Perfecto Luna – rendező: Archibald Burns
- Pozor – rendező: Jirí Brdecka
- Prometey (Prométeusz) – rendező: Todor Dinov
- Ragadozó növények – rendező: Kollányi Ágoston
- Roman Mosaics in Anatolia – rendező: M.S. Ipsiroglu
- Shringar – rendező: Ravi Prakash
- Sorolla, pintor de la luz – rendező: Manuel Domínguez
- The Blue of the Sky – rendező: John Ralmon
- Uwaga diabel – rendező: Zenon Wasilewski
- Wadlopers – rendező: Emile van Moerkerken
- Winter Quaters – rendező: John P. Taylor
[szerkesztés] Díjak
[szerkesztés] Nagyjátékfilmek
- Arany Pálma: La dolce vita (Az édes élet)[2] – rendező: Federico Fellini
- Legjobb részvétel díja:
- Ballada o soldate (Ballada a katonáról) – rendező: Grigorij Csuhraj
- Dama s sobachkoy (A kutyás hölgy) – rendező: Joszif Hejfic
- Legjobb női alakítás díja:
- Melina Mercouri – Never on Sunday (Vasárnap soha)
- Jeanne Moreau – Moderato cantabile (Moderato cantabile)
- Díj:
- Avventura (A kaland) – rendező: Michelangelo Antonioni
- Kagi – rendező: Kon Ichikawa
- Külön dicséret:
- Jungfrukällan (Szűzforrás) – rendező: Ingmar Bergman
- La joven (A fiatal lány) – rendező: Luis Buñuel
- Technikai nagydíj: Paw, Boy of Two Worlds – rendező: Astrid Henning-Jensen
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Arany Pálma (rövidfilm): Le sourire – rendező: Serge Bourguignon
- Díj (rövidfilm):
- Paris la belle (Szépséges Párizs) – rendező: Pierre Prévert
- A City Called Copenhagen – rendező: Jorgen Roos
- Notre univers – rendező: Roman Kroitor
- Dicséret (rövidfilm): Dagen mijner jaren – rendező: Max de Haas
- Tisztelet kifejezése:
- Édouard Luntz – Enfants des courants d’air
- Pierre Prévert – Paris la belle (Szépséges Párizs)
- Pierre és Sylvie Jallaud – Le journal d’un certain David
- Serge Bourguignon – Le sourire
- Technikai nagydíj: Ragadozó növények[1] – rendező: Kollányi Ágoston
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Megjegyzés
- ^ a b A Magyar Filmunió hírlevele (2004. május, II. évfolyam, 2. szám) szerint. Ugyanakkor az elismerésről sem a Cannes-i Fesztivál hivatalos honlapja, sem pedig a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság (CST) listája nem tesz említést.
- ^ a b c d Zárójelben a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: Interaktív filmkatalógus), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
1939 • 1946 • 1947 • 1949 • 1951 • 1952 • 1953 • 1954 • 1955 • 1956 • 1957 • 1958 • 1959 • 1960 • 1961 • 1962 • 1963 • 1964 • 1965 • 1966 • 1967 • 1968 • 1969 • 1970 • 1971 • 1972 • 1973 • 1974 • 1975 • 1976 • 1977 • 1978 • 1979 • 1980 • 1981 • 1982 • 1983 • 1984 • 1985 • 1986 • 1987 • 1988 • 1989 • 1990 • 1991 • 1992 • 1993 • 1994 • 1995 • 1996 • 1997 • 1998 • 1999 • 2000 • 2001 • 2002 • 2003 • 2004 • 2005 • 2006 • 2007 • 2008
Filmportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
