Ámon isteni felesége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

hemet-netjer egyiptomi hieroglifákkal

Ámon isteni felesége (hemet netjer en-Amon) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja^[1].

Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgáltában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.^[2]

A pozíciót innentől mindig vérszerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.^[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől)^[4], és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott^[5].

Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a Nagy Királyi Hitves címet^[6]. Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.^[7]

Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anheszennoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.

Tartalomjegyzék 1 Ámon isteni feleségeinek listája 1.1 XVII.–XX. dinasztia 1.2 XXI.–XXV. dinasztia 2 Forrás

[szerkesztés] Ámon isteni feleségeinek listája

[szerkesztés] XVII.–XX. dinasztia

• Ahhotep, Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg)
• Ahmesz-Nofertari, Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége
• Szitkamosze, valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet
• Ahmesz-Meritamon, I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége
• Ahmesz-Szitamon, I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya
• Hatsepszut, I. Thotmesz leánya, fáraó
• Nofruré, Hatsepszut és II. Thotmesz leánya
• Iszet, III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet
• Szatiah, III. Thotmesz felesége
• Meritré-Hatsepszut, Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége
• Meritamon, III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya
• Tiaa, II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja
• Szitré, I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja
• Tuja, I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
• Nofertari, II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét)
• Tauszert, fáraónő
• Iszet Ta-Hemdzsert, III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja
• Duatentopet, IV. Ramszesz felesége
• Iszet, VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya
• Titi, valószínűleg X. Ramszesz felesége

[szerkesztés] XXI.–XXV. dinasztia

• Maatkaré (Mutemhat), I. Pinedzsem és Duathathor-Henuttaui leánya
• Henuttaui, II. Pinedzsem és Iszetemheb lánya
• Karomama Meritmut (Szitamon Mutemhat)
• Tasaheper (?)
• I. Sepenupet (Henemetibamon) (i. e. 754–714)
• I. Amenirdisz (Hanoferumut) (i. e. 740–720)
• II. Sepenupet (Henut-noferumut-irietré) (i. e. 710–650)
• II. Amenirdisz (i. e. 670–640)
• I. Nitókrisz Sepenupet (Nebetnoferumut) (i. e. 656–586)
• Anheszennoferibré (Hekatnoferumut) (i. e. 595–525)
• II. Nitókrisz (Anheszennoferibré kijelölt örököse; valószínűleg nem töltötte be a pozíciót a perzsa invázió miatt)

[szerkesztés] Forrás