Motî:vierlete
Èn årtike di Wikipedia.
vierlete [f.n.] instrumint d' muzike, did dinltins, come on ptit violon. Li leu s' moussa-st e bierdjî, on sårot so les rins, A s' costé, ene vierlete (P.H. Thomsin). Lavola, on-z ôt l' tchant del vierlete ki s' enûleye (J.M. Warnier). >> djouweu d' vierlete: violoneu. Leye k' åreut polou maryî on comte, on prince, pocwè a-t i falou k' ele voeyaxhe voltî on pôve pitit djouweu d' vierlete ? (J.M. Warnier). >> payî les vierletes: a) payî les muzicyins ki djouwèt bal. b) payî po èn ôte k' a fwait ene biestreye. F. être le dindon de la farce. >> ariver å bal cwand les violoneus roistèt les vierletes: ariver tot al fén, k' on-z a ddja tot fwait. F. arriver comme les carabiniers d'Offenbach. Etimolodjeye: sipotchaedje di "violonrete" (bodje violon, cawete -rete metowe po -rece.