Motî:måjhire
Èn årtike di Wikipedia.
måjhire
I. [f.n.]
1. pitite måjhon. Totes les payizantes vinît ricdure Mayane djusk' el voye pu nd eralît e leus måjhires (D. Salme). On dit eto: wåmire, lodjete. F. chaumière, maisonnette.
2. viye måjhon e rwene. F. ruine.
3. pareuse (dins ene mene). F. paroi.
II. Måjhire [n.pl.] veye di France, rebanêye avou Tchårluveye, so l' no d' Tchårluveye-Måjhire. F. Mézières.
Etimolodjeye : bodje "måjh" (latén "mansus"), cawete -ire
| måjhroe [o.n.] (v.v.m.) [1] plaece avou des måjhires (rwenes u ptitès måjhones). Loukîz a hamea, hamtea.
Tcherpetaedje : cawete -oe
Près-parint :
Loukîz eto :
[candjî] Sourdants
- ↑ Mot nén co bén prové; pôreut rinde conte des nos d' plaeces come Måjhret, et Mageroy (Habâ-la-Viè).