Web Analytics Made Easy - Statcounter

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Motî:linwe - Wikipedia

Motî:linwe

Èn årtike di Wikipedia.

linwe [f.n.]

1. boket do coir metou dins l' boke, et ki sieve a magnî et a djåzer.

a) dins l' sinse di magnî. Sacwants kilos d' farene fijhént bén l' afwaire po prusti deus u troes pwins, ki n' aplaként nén al linwe come li gris papiasse do ravitaymint (Y. Laurent). Nosse vatche aveut ene linwe houzêye et vni foû» del gueuye (L. Remacle).

b) dins l' sinse di djåzer. Dimefyîz vs des linwes k' ont stî trimpêyes dins l' souke; a ene douce alinne, våt mî, sovint, ene sakî ki souke (H. Petrez). Fåt côper leu linwe djus a des cis k' i gn a ki dmandront do côp "ké walon alez aprinde?" (R. Viroux). rl a: langue, lingaedje, linwistike, linwincieus; rl a: toitche-linwe, trop-di-linwe. >> Dji l' a sol betchete di m' linwe: dji m' sovén bén d' ene sacwè, d' ene sakî mins dji n' sai pu dire si no. >> hagnî dissu s' linwe: si taire dabôrd k' on vôreu bén dire åk. Dj' aveu-st aprin a fé des gros shonnances-di-rén tot hagnant dissu m' linwe, les côps ki m' pa m' berdeléve (J.L. Fauconnier). >> t' as ravalé t' linwe?: Dijhêye a ene sakî ki n' vout nén responde. >> dislaxhî s' linwe: djåzer bråmint. >> si linwe va todi: i n' si djoke nén d' cåzer. Les linwes vont come ene lavete å cou d' on pot. >> linwe d' aspik: djin ki sont todi po cdjåzer ls ôtes. >> linwe a talu: totafwait ride djus: djins ki n' savèt nén wårder por zels çou k' on lzî dit. >> linwe a trinte-shijh tournants: djin ki n' dit nén deus côp l' minme. >> dire a spesse linwe: dire avou ene air di rprotche. Li dame di scole lyi a vnou dire a spesse linwe: Nozôtes, nos l' savéns bén k' vos toû»nrîz må (C. Denis). >> saetchî l' linwe après: djéri après.

2. (mot d' acleveu) misrete (coir k' est dins l' bouye des aiwes do vea, do polin, et ki rshonne a ene linwe) Sacwants cinsîs djhèt: c' est çou ki l' vea a po shushî dins l' vatche (ramexhné pa P. Otjacques). F. hippomane.

3. (disconsyî) lingaedje. Les djins sintnut ki l' walon est ataké et k' on dit d' lu k' ci n' est nén ene linwe (J.F. Brackman). Coinrece Payis do Tchestea (sinse 2).


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -