Motî:afeye
Èn årtike di Wikipedia.
afeye [adv.] pacô, kécfeye. I vént afeye li dimegne. Afeye, on fjheut ene båye. On bråve ome, li curé, ki tapéve voltî ene copene avou nost ome et afeye djouwer cénk royes avou lu (J. P. Dumont). F. parfois quelquefois, de temps en temps.
Etimolodjeye: etroclaedje d' ene divancete (a) et d' on no (feye).
Disfondowes: afèye, afîye, afîe, afêye.
Coinrece Hôte Årdene.