Zsigmondy Emil
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Zsigmondy Emil (Bécs, 1861. augusztus 11. – Meije, Dauphiné-Alpok, 1885. augusztus 6.), hegymászó, máig a legismertebb magyar származasú hegymászó a világban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Alig 24 évesen, 1885-ben halt meg az Alpokban, a Pic de la Meije megmászása közben, kötélszakadás következtében. Ez a rövid élet elég volt neki arra, hogy megszerezzen egy orvosi diplomát, megmásszon számos csúcsot, közülük sokat elsőként, és megírjon több könyvet, melyek közül az „Alpok veszélyei” a mai napig hasznosan forgatható hegymászó szakirodalom, eddig 11 kiadást ért meg három nyelven.
[szerkesztés] Emlékezete
[szerkesztés] Róla elnevezett földrajzi helyek
- Zsigmondy-csúcs (Zillertal) (3085 m)
- Zsigmondykopf (Hochalmspitze-csoport)
- Bréche de Zsigmondy (Zsigmondy-párkány, Dauphiné)
- Tour de Zsigmondy (Zsigmondy-torony, Meije)
- Zsigmondy-gerinc (Sexteni Dolomitok)
- Zsigmondy-gleccser (Új-Zéland)
- Zsigmondy Hütte (Dolomitok)
- Zsigmondy Gamseck (Raxalpe)
[szerkesztés] Forrás
Dr. Zsigmondy Emil: Az Alpok veszélyei, Kornétás Kiadó, 2001. Szerkesztette: Neidenbach Ákos