Zeigarnik-hatás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Zeigarnik-hatás azt a jelenséget írja le, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.
A jelenséget először Bluma Zeigarnik orosz pszichológus írta le, annak nyomán, hogy tanára, a Gestalt-pszichológiával foglalkozó Kurt Lewin észrevette, hogy egy pincér jobban visszaemlékezett azokra a számlákra, amiket még nem fizettek ki.
A Gestalt-pszichológiában a Zeigarnik-hatással mutatták be a Gestalt jelenségek általános meglétét: nemcsak az érzékelési, hanem a felsőbb szintű mentális folyamatokban is megjelenik (pl. memória). A hatást a TV-sorozatok forgatókönyveiben tudatosan használják a nézők érdeklődésének fenntartására (cliffhanger-hatás). A jelenség egy másik következménye, hogy a tanulás közben, aki jobban akar majd emlékezni a tananyagra, érdemes nem befejeznie a tanulást, mielőtt szünetbe kezd.
[szerkesztés] Hivatkozások
- Zeigarnik, B. (1927). Das Behalten erledigter und unerledigter Handlungen. Psychologische Forschung, 9, 1-85.
- Zeigarnik, B. (1967). On finished and unfinished tasks. In W. D. Ellis (Ed.), A sourcebook of Gestalt psychology, New York: Humanities press.
[szerkesztés] További információ
- Bluma Zeigarnik (angolul)
- Gestalt terápia (angolul)
- Kurt Lewin (angolul)
- Cliffhanger (angolul)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tanácsok tanuláshoz (angolul)
- Marketingbeli felhasználás (angolul)