Zöld (heraldika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A zöld a színek közé tartozó heraldikai színezék. A heraldikában csak egyféle fűzöld szín használatos. Egyes világosabb vagy sötétebb árnyalatok nagyon ritka nemheraldikus színekké váltak, melyek közül néhány átmenetet képez a kék színbe.

Ritka volt a középkori heraldikában, mivel nem ütött el eléggé a környező táj színétől.

Tartalomjegyzék 1 A szó etimológiája 2 A vörös szimbolikája 3 Jegyzetek 4 Lásd még

[szerkesztés] A szó etimológiája

A Besztercei szójegyzékben (1395 k.) "virideus: zold" alakban fordul elő.^[1] A magyarországi latin víridis jelentése 'virágló, egészséges' volt. Ez az eredete az angol heraldika, és a régi francia heraldikában használt vert 'zöld' szónak is. A francia heraldikában később az elnevezése sinople lett. Ez a kisázsiai Sinope város nevéből származik, ahol az agyag cinóbervörös volt. A 14. század végétől, de legalább 1415-től, azaz Prinsault idejétől a sinople jelentése vörösről zöldre változott. Ennek oka nem ismert. A háttere talán az lehet, hogy megelőzzék a hasonló hangzású vert (zöld) és vair (evet) szavak összetévesztését. Eközben a francia köznyelvben a zöld értelme továbbra is vert.

[szerkesztés] A vörös szimbolikája

A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek a zöldhöz kapcsolni. A színek között kezdetben ritka volt. Prinsaultnál a szeretet, becsület, udvariasság jelképe volt.^[2] A Spener által említett Heraldus Britannus nevű középkori herold a prasino elnevezést használta a zöldre.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

színek (heraldika), vörös, prémek (heraldika), színjelölési módszer, vonalkázás, nemheraldikus színek