Vulci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Volci, latinosított neve Vulci, avagy ahogy az etruszkok nevezték ‘Velch vagy Velz’, amely éppen az aktuális írásmódnak, vagy dialektusnak felelt meg. Ma már egyik formája sem modernebb a másiknál. A latinosított forma kétségtelenül tükrözi az egykori városok elnevezési szokásait, amely szerint az ott élő gazdasági/politikai szervezet irányítása alatt álló törzsek nevét kapták. Vulci éppúgy volt törzs is, mint város. A Vulci törzs egyike volt az etruszk civilizáció legendás 12 városállama alapítójának, akik életre hívták az etruszk konföderációt, amely a városok közös érdekeit volt hivatott szolgálni. Ez az egység azonban széthullott, mihelyt a Római Köztársasággal kerültek szembe, s így az etruszkok hamarosan asszimilálódtak. Vulci elhagyatottá vált, s csak romjai maradtak fenn.

[szerkesztés] Földrajz

Vulci a Tirrén tengerhez közel, Rómától kb.100 km-re Észak-Nyugatra fekszik a Fiora folyó partján Montalto dei Castro és Canino között a 42.25 szélességi és 12.06 hosszúsági fokon. A helység lakatlan. A város maradványai romok és temetkezési helyek. A falmaradványok körülbelül 6,5 km-en keresztül húzódnak és szórványos nyomok római épületek maradványaira is utalnak. Példa erre a Ponte della Baddia a Fiora folyó felett, amelynek a fő boltíve eléri a 20 méter magasságot, mintegy 30 méterre a folyó vize felett. A város gazdagságát megmutatta az 1828-ban feltárt, hatalmas kiterjedésű nekropolisz, ahol is görög vázák, bronz- és egyéb eszközök maradványaira bukkantak, amelyek egy része ma a Vatikánban látható. 1856-ban több mint 15 ezer sírt tártak fel. Ezek a nagyszerű halomsírok (tumulus), teljes egészében föld alatti építmények, és kevés látható belőlük a felszínen. A sírok egy részének építése még a i. e. 8. századra tehető. Az 1857-ben a Francois-sírban felfedezett freskókat, amelyek görög és etruszk mitológiai alakokat ábrázolnak, ma a Római Torlonia Múzeum őrzi.

[szerkesztés] Történelem előtti idő

Nincs bizonyíték görög vagy más indoeurópai nép inváziójára a római hódítás előtt. Jelenleg nem tudunk eleget az etruszkokról, és nem ismerjük az etruszk szó jelentését.

[szerkesztés] Történelem

Vulci az i. e. 8. században kezdett növekedni és körülbelül a i. e. a 6. században érte el legnagyobb kiterjedését. Földrajzi fekvése – amely hasonlatos Rómáéhoz – lehetővé tette tengeri hatalommá válását. Orbatello, Saturnia, Pescia, Sovana, Castro, Pitigliano és Marsiliana települések is az irányítása alá tartoztak. Ebben az időszakban görög telepesek éltek itt. Regae volt Vulci kikötője . A név eredete nem ismert. Az indoeurópai gyökerek nem ismerhetők fel, de nagy a valószínűsége annak, hogy római eredetűek voltak, akik meghódították ezt a területet, de az sem kizárt, hogy latinosított etruszk név. Eredetileg az etruszkok is részt vettek Róma városának alapításában, s kezdeti befolyásuk érezhető volt. Vulci befolyással volt a korai Róma életére is, például Servius Tullius és a Vibenna fivérek (Caile és Avle Vipinas) Vulciból származtak. Nevük és ábrázolásuk a Francois sír freskóján jelenik meg. Amikor már Rómában a latin lakosság volt fölényben, az etruszk királyt megbuktatták, és a rómaiak hosszú harcot folytattak Etruria befolyásának csökkentésére. Tiberius Coruncanius győzelmet aratott Vulsinii és Volci lakosai felett i. e. 280-ban, és területükön létrehozták Cosa települést. A part és a kikötő római kézbe került, ezzel megszüntették Vulci hatalmának forrását. A város hanyatlásnak indult, és hamarosan elnéptelenedett. Vulcinak nem sok jelentősége maradt az elkövetkezendő római időszakra. Erre bizonyíték a római útvonal, a Via Aurelia építése (i. e. 240 körül), amely itt vezetett keresztül.