Vasmeteorit
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A vasmeteoritok túlnyomórészt nikkel-vas ötvözetekből álló meteoritok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk
Bár a kőmeteoritokhoz képest igen ritkák, kb. a megfigyelt meteoritok 5,7%-át teszik ki, a meteorit-gyűjteményekben ennél jóval nagyobb arányban fordulnak elő. Ennek több oka van:
- A kőmeteoritokkal ellentétben még laikusok számára is könnyen felismerhetők. A napjainkban folyó meteoritkutatások a sivatagokban és a Déli-sarkon sokkal reprezentatívabb mintával szolgálnak.
- Az időjárásnak sokkal jobban ellenállnak.
- A légkörbe való belépést nagyobb eséllyel élik túl és jobban ellenállnak az ilyenkor fellépő párolgásnak, így nagyobb az esély, hogy jelentősebb darabra bukkanjanak.
Voltaképp a vasmeteoritok adják az összes ismert meteorit 90%-át, megközelítőleg összesen 500 tonnát. Valamennyi ismert nagyobb meteorit ebből a fajtából származik, köztük a legnagyobb, a Hoba meteorit is.
[szerkesztés] Eredetük
A vasmeteoritok többsége M típusú aszteroidákból származik, melyek olyan nagyobb ősi aszteroidák magjának maradványai, melyeket becsapódások törtek szét. Jelentős kivétel ez alól a IIE kémiai osztályú vasmeteorit, amely feltehetően a 6 Hebe S típusú aszteroida kérgéből származik.
Kémiai és izotópelemzések azt mutatják, hogy legalább 50 különböző égitestből származnak. Ez azt jelzi, hogy korábban legalább ennyi nagy aszteroida létezett az aszteroida-övben – sokkal több, mint napjainkban.
[szerkesztés] Osztályozásuk
Kétféle osztályozásukat használják.
A régebbi szerkezeti osztályozás a relatív nikkel- és vastartalom alapján történik, melyet polírozás és savval való maratás után lehet megállapítani. A kategóriák:
- Hexahedritek (alacsony nikkeltartalom)
- Oktahedritek (közepestől magas nikkeltartalom), ez a leggyakoribb
- Ataxitok (nagyon magas nikkeltartalom), ritka
Az oktahedritek tovább osztályozhatóak a Widmanstätten mintájuk alapján.
Egy újabb kémiai osztályozás, mely a nyomelemek arányán alapul, osztályokba sorolja a vasmeteoritokat. Ezen osztályok különféle aszteroidákhoz tartoznak, amelyekből az adott osztályba sorolt meteoritok keletkezhettek. [1]:
- IAB vasmeteorit
- IC vasmeteorit
- IIAB vasmeteorit
- IIC vasmeteorit
- IID vasmeteorit
- IIE vasmeteorit
- IIG vasmeteorit
- IIF vasmeteorit
- IIIAB vasmeteorit
- IIICD vasmeteorit
- IIIE vasmeteorit
- IIIF vasmeteorit
- IVA vasmeteorit
- IVB vasmeteorit
- Besorolatlan meteoritok. Valójában ez egy több, mint 100 meteoritból álló jelentős gyűjtemény (az összes vasmeteorit mintegy 15%-a), melyek nem illenek egyetlen, fent említett nagyobb kategóriába sem és körülbelül 50 különféle égitestből származnak.
[szerkesztés] Nevezetesebb magyarországi vasmeteoritok
A két legnevezetesebb magyarországi vasmeteorit a Lénártó és a Kaposfüred IVA. Lénártó kisközség Sáros vármegye szekcsői járásában. 1814-ben jegyzik föl először ezt a III-as típusú vasmeteoritot. A kaposfüredi vasmeteorit 1995-ben hullott le Somogy megyében. A mintegy 2,5 kilogramm tömegű vasmeteorit a kaposfüredi plébános kertjében esett le.
A harmadik, Magyarországhoz is kapcsolódó vasmeteorit a Hraschina. 1751-ben hullott le a Varasd vármegyei községben. Magyarország és Horvátország akkor egysült királyságot alkotott Szent László király óta már és hivatalosan 1920-ban vált szét a két ország. A hraschinai hullás azért jelentős, mert a két első európai olyan meteorithullás volt, melynek alapján a meteoritika tudománya kifejldődött. Ebben a fejlődésben mérföldkő E. F. F. Chladni könyvének a megjelenése. Ebben több hullást is leír igen részletesen, köztük a hraschinait. Különösen fontos ez azért is, mert a hraschinai hullásról nemcsak leírás, de korabeli rajz is fönnmaradt. Ezen megfigyelhető a kis felhő, amelyből a tűzgolyó előtör, a villámok, amelyek a felhőből villannak szét és a közeledve tűzcsóvákat vető tűzgolyó is.
[szerkesztés] A vasmeteoritok szerepe egy átfogó kis-égitest fejlődéstörténetben
Érdemes az egyes meteorit típusokra úgy gondolni, mint egy öves égitest egyes rétegeire. Ilyen rétegek azokon a nagyobb tömegű kisbolygókon alakulhattak ki, amelyek a radioaktív elemek bomlása során keletkező hőtől fokozatosan fölmelegedtek és részlegesen meg is olvadtak, majd differenciálódtak. Ebben a folyamatban az egyes kis-égitestek különböző fázisokig jutottak el. Másrészt a kis-égitesten belüli tartományok is átmeneteket képeznek. Ilyen átmeneti tartomány töredékei a kő-vas meteoritok: a pallazit és a mezosziderit. A pallazitokban a vas folytonos tartományt képez és csak kis szemcsék formájában ül a vasban néhány szép olivin vagy piroxén kristály.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A kaposfüredi meteorit azonosítása
- Ursula B. Marvin (2007): Ernst Florens Friedrich Chladni (1756-1827) and the origins of modern meteorite research. Meteoritics and Planetary Science, 42, 2007 Spet. pp. B68.
