Vörös lóri
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Eos bornea (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A vörös lóri (Eos bornea) a madarak osztályába, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a lórifélék családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Indonézia endemikus madara. A szigetország következő szigetein él: Amboina, Saparua, Buru, Ceram, Ceramlaut és Watubela, valamint a Kai-szigetek. Eredetileg Borneó szigetéről írták le (tudományos nevében a bornea is erre utal), de innen mára kihalt. Nyílt erdők lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
Középméretű, nagyjából 32 centiméter hosszú, hosszú farkú lóri. Teste vörös színű.Szárnya 16-17- centiméteres, kék színű. Farka felül barna, alul fakóvörös. Csőre sötét narancsszínű, lábai sötétszürkék.
[szerkesztés] Életmódja
Az otthonául szolgáló szigetek partvidékén és az alacsonyabb hegyek között egyaránt előfordul. 20 fős vagy annál nagyobb csapatokban él. Különösen az Eugenia és az Erythrina nemzetségbe tartozó fák virágzó ágai táplálkozik szívesen, meglehetősen nagy lármát csapva.
[szerkesztés] Szaporodása
Magas fák odvaiban költ. Fészekalja két tojásból áll.