Vita:Vízsugaras vágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

[szerkesztés] Mennyiségi kérdések

Korrektúráztam a cikket, érdekesnek is találtam, de mivel laikus vagyok hozzá, ezért valaki hozzáértőt kérdezek, ezeket jó lenne tudni:

• Mennyire drága az eljárás? (egyik hátrányaként van említve)

Ide összehasonlítás kellene, hiszen szóba került a többi módszer is, azokhoz képest is ez a legdrágább?? Miből adódnak a költségek? Anyag, energia, a fejet cserélni kell, a szivattyú drága?, a kezelő bére, ...?

• Mitől függ a vízsugár sebessége: ha hamarabb akarom elvágni, nagyobb sebességet állítok be? Vagy a céltárgy meghatározza, milyen sebességgel lehet vágni?
• Hasonlóképpen az előtolás: vághatom gyorsabban is ugyanazt, de durvább lesz a vágási felület? Vághatom lassabban, akkor finomabb lesz a vágás?
• Milyen homokot használnak? Van finomabb és durvább homokfajta? A homokszemek mérete a döntő vagy a keménysége?
• Érdekes az is, hogy saccra szuperszonikus sebességgel áramlik a levegő (iszonyú hangja lehet).

misibacsi*^üzenet 2008. június 2., 20:33 (CEST)

Válaszok:

• Eljárás költségességének okai:
  • kevés ilyen gép van az országban, tehát ritkaság, Hódmezővásárhely, Szolnok, Dunaújváros, Budapest a nyugati részen is 1-2 van. A szállítási költség már eleve magas, főleg azt a tényt is figyelembe véve, hogy nagyon kevés tud 4000 bar-os nyomást
  • Alkatrészek szinte csak kűlföldről rendelhetőek
  • Technológiai lépések-, programtervezés igen időigényes lévén hogy igen széles a vágható anyagok skálája, próbadarabok vágása a sebesség és egyéb paraméterek optimális beállítására, egyedi fából, vasból kivágott befogó, rögzítő elemek stb.
  • Ha megtelik a kád homokkal, akkor az majd egy teljes műszak 2-3 embernek hogy kilapátolja, ez attól függően hogy milyen mennyiségű homok volt használva az adott időszakban 2-4 hónaponta kell elvégezni
  • nagynyomású pumpa folyamatos karbantartása
  • a vízsugár vezetésében résztvevő elemek állandó kopása
• Előtolás vs. felületi minőség: jól írtad minél lassabb annál „szebb” a felület. A sebesség növelésével a felület durvasága nő, majd egy sebesség fölött már hézagosan tudja átvágni az anyagot, ilyenkor már csak kitörni lehet a körbevágott elemet, bizonyos homok/víznyomás/előtolás beállítás mellett akár „gravírozásra” is lehetőség nyílik - bár ez szerintem inkább kőzetes anyagoknál értelmes lévén, hogy fémek gravírozására van jobb és olcsóbb technológia...
• Homok: többféle van, mérete a fúvóka szempontjából lényeges, mert a nagyobb szemek könnyebben eltömítik azt. A vágás folyamán tapasztalatok alapján a nagyobb szemcsének jobb a koptató hatása, a keménység is pozitív hatással van a koptató hatásra.
• A hangja: hát eléggé nagy a hangereje, sajnos nem tudom mihez hasonlítani, eléggé éles, de függ a vágott anyagtól és a vágás módszerétől is, pl. vékony műanyaglapok vágásánál a vízet a kádban le kell ereszteni egy 20-30 cm-t (hogy ne hullámozzhasson vissza a víz amely eldeformálná a síkra fektetett anyagot), ilyenkor nekem nem volt már elég önmagában a füles vagy a fűldugó, hanem a kettőt együttesen használtam.
• Vízsugár sebessége: az átvágható anyag vastagságát, és az anyagban történő elhajlást határozza meg. Használat szempontjából a nagyobb sebesség nagyobb átvágható anyagvastagságot jelent. Gazdaságosság érdekében a vágott anyag minőségéhez és vastagságához történik a beállítása.

Kamarton ^vita 2008. június 10., 17:22 (CEST)

Szerintem ezeket beledolgozhatnád a cikkbe! Nem érzem mindet egyformán lényegesnek, pl. a szerszám takarítása más szerszám esetén is megvan, ez mindenhol kiesést jelent a termelésből (gondolom, ezért veszed veszteségnek). Mennyibe kerül pl. egy fej és milyen sűrűn kell cserélni? Mondjuk az egész berendezés árának 10%-a, és 6-havonta cserélni kell?

Én olyanra gondoltam, hogy egy adott vágandó darab esetén nagyságrendileg össze kellene szedni a költségeket, és összehasonlítani a többi eljárással (plazmavágás, lézer, stb), hiszen ezeknél is vannak költségek, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy nagyobb darabot csak vízsugárral lehet elvágni, lézerrel nem, akkor meg nem játszik a költség, annyi-amennyi, ha nincs más módszer a vágásra... misibacsi*^üzenet 2008. június 10., 22:13 (CEST)

A szerszám és a gép takarítása fennáll mindegyik gépnél, de a többi gépnél nincs kád amit ki kell üríteni, szikraforgácsolásnál és plazmavágásnál fordul elő, hogy folyadék alatt vágnak, de nagysegrendekkel kevesebb a hulladékképződés mint a vízvágásnál, ráadásúl azok fajsúlya is kisebb. A megmunkáló szerszám ára és élettartama a szikraforgácsolás esetében mérvadó a többi technológiánál szinte elhanyagolható. Ha lesz időm utánanézek a különböző technológiák árainak.

– Kamarton ^vita 2008. június 14., 15:01 (CEST)

Előre is köszönöm, hasznos infó lenne. misibacsi*^üzenet 2008. június 16., 08:37 (CEST)