Vázrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Ebben a cikkben nagyrészt a gerincesek, legfőképp az ember vázrendszeről olvashatsz.

Tartalomjegyzék 1 Típusai 1.1 Egysejtűek 1.2 Szivacsok 1.3 Ízeltlábúak 1.4 Puhatestűek 1.5 Gerincesek 2 Szövettana 3 Felépítése 3.1 Szervetlen 3.2 Szerves 4 Csoportosítás 4.1 Alak szerint 4.1.1 Lapos csontok 4.1.2 Köbös csontok 4.1.3 Csöves csont 4.1.4 Légtartalmú csontok 4.2 Kapcsolat szerint 4.2.1 Elmozdíthatatlan 4.2.2 Elmozdítható (izületes) 5 Koponya 5.1 Agykoponya 5.2 Arckoponya 6 Törzsváz 6.1 Szegycsont 6.2 Bordák 6.3 Csigolyák 7 Végtagok 7.1 Felső végtagok 7.2 Alsó végtagok 8 Vázrendszeri betegségek 8.1 Lúdtalp 8.1.1 Okai 8.1.2 Tünetek 8.1.3 Kezelése 8.2 Gerincferdülés 8.2.1 Okai 8.2.2 Kezelés 8.3 Angolkór (Rachitis) 8.3.1 Története 8.3.2 Oka 8.3.3 Tünetek 8.3.4 Kezelés 8.4 Csontritkulás 8.4.1 Oka 8.4.2 Tünetek 8.4.3 Megelőzés 8.4.4 Kezelés 9 Forrás

[szerkesztés] Típusai

[szerkesztés] Egysejtűek

1. Sejthártya
2. Sejtplazma

[szerkesztés] Szivacsok

Szervetlen váz

1. Mész
2. Kova
3. Szaru

[szerkesztés] Ízeltlábúak

Külső váz: Kitin (Rákoknál kitin+Ca)

[szerkesztés] Puhatestűek

Külső váz: mész

[szerkesztés] Gerincesek

Belső váz

[szerkesztés] Szövettana

A csontok felületét-az izületi felszín kivételével-kötőszövetes csonthártya borítja.

Szerkezetében meghatározóak a kollagén rostok, melyek szövedéke igazodik a terhelési irányokhoz. Erekben, és idegekben gazdag, rajta keresztüllépnek be az erek a csontba.

Szerepe van a csont vastagodásában, és a csontsérülések gyógyulásában. A csont izületi felszínét 1-2mm vastag üvegporc borítja.

A csonthártya alatt a csontszövet kétféle állományt alkot.

[szerkesztés] Felépítése

[szerkesztés] Szervetlen

1. Ca
2. PO4
3. D-vitamin

[szerkesztés] Szerves

1. Fehérjék (a csont rugalmasságát, és regenerálódóképességét biztosítják)
2. Csontépítő sejtek
3. Csontbontó sejtek

[szerkesztés] Csoportosítás

[szerkesztés] Alak szerint

[szerkesztés] Lapos csontok

Itt a szivacsos állomány kitölti a vékony, tömött állományon belüli teret. A vörös csontvelő mindvégéig megmarad, és termeli a vérsejteket

1. 1. Bordák
   2. Lapocka
   3. Medencecsont
   4. Agykoponya csontjai

[szerkesztés] Köbös csontok

A tér minden irányábanhasonló méretűek, alakjuk többnyire szabálytalan. A csont térfogatának jelentős részében szivacsos állomány található, melyet a tömött állomány vékony rétegben vesz körül. A csigolyákban lévő vörös csontvelő végzi a vérsejtterelés nagy részét.

1. 1. Csigolyák
   2. Térdkalácscsont
   3. Kéz/Lábtőcsontok

[szerkesztés] Csöves csont

Végeik vaskosabbak, izületek képzésében vesznek részt. Belül itt helyezkedik el a szivacsos állomány, üregeit fiatal korban vörös csontvelő tölti ki, mely később nagyrészt sárga csontvelővé alakul. A középső csőszerű szakaszban sárga csontvelő található. A csöves csontok döntő hatással vannak a test hosszirányú növekedésére.

1. A végtagok hosszúcsontjai

[szerkesztés] Légtartalmú csontok

Belsejükben nagyon finom, lemezes szerkezet található, üregrendszerüket levegő tökti ki. A hangképzés során rezonátorként működnek.

1. 1. Arckoponya csontjai

[szerkesztés] Kapcsolat szerint

[szerkesztés] Elmozdíthatatlan

Egymás melletti csontok egymáshoz képest nem mozdíthatók

1. Porcos összekapcsolódás (Pl.:Szegycsont, és a bordák között)
2. Varratos kapcsolódás: Az agykoponya két része közötti erős "cikkcakkos" kapcsolódás. Újszülött korban ez még nem található meg, helyette puha, kötőszövetes anyag, a kutacs látja el az agy védelmét. "Még nem nőtt be a feje lágya"

[szerkesztés] Elmozdítható (izületes)

A csontok közt izületek találhatók. Izüleznek a csontok végén találhazó porcokat, a porcok közt lévő izületi folyadékot (ez akadályozza meg, hogy a csontok egymáshoz érjenek) és az ezeket körülvevő ínszalagokat nevezzük. Cspoprtosításuk:

1. Tengelyek száma alapján
   1. Egytengelyű (pl.könyök, térd)
   2. Kéttengelyű (pl.ujjpercek)
   3. Hátomtengelyű (pl. váll, csípő)
2. Csontok száma alapján
   1. Egyszerű: két csont
   2. Összetett: több, mint két csont

[szerkesztés] Koponya

[szerkesztés] Agykoponya

Az agykoponya feladata az agy védelme. Az agykoponya részei varratosan kapcsolódnak (lásd fentebb) Részei:

1. Homlokcsont
2. Falcsont (2x)
3. Nyakszirtcsont
4. Öreglyuk (a gerincvelő itt kapcsolódik az agyhoz, ezért jár általában az agyalapi törés halállal.
5. Halántékcsont

[szerkesztés] Arckoponya

Feladata, hogy az izmoknak tapadási felületet biztosítson. Részei:

1. Szemöldök csont
2. Könnycsont
3. Járomcsont
4. Orrcsont
5. Szájpadlás csont
6. Állcsúcs
7. Felső állkapocscsont

[szerkesztés] Törzsváz

[szerkesztés] Szegycsont

Feladata a tüdő, és a szív védelme, valamint a vérsejtképzés

[szerkesztés] Bordák

Feladatuk a belső szervek védelme, valamint a légzőizmoknak tapadási felület biztosítása. Az emlősöknek 12pár bordájuk van.

1. Valódi bordák: 5 pár
2. Álbordák: 5 pár; közös porcíven kapcsolódnak a szegycsonthoz
3. Lengőbordák: 2 pár (az embernél már elcsökevényesedett)

[szerkesztés] Csigolyák

Szerepük a gerincvelő védelme (ha ez nincs meg, azt nyitott gerincnek nevezzük, általábban halálos születési rendellenesség, mert a gerincvelő nagyon sérülékeny), testtartás biztosítása, vérsejtképzés, valamint az izmoknak tapadási felületet biztosít. Megoszlásuk:

1. Nyaki csigolyák: 7db
2. Háti csigolyák: 12db
3. Ágyéki csigolyák: 5db
4. Kereszttályi csigolyák (összenőttek, egy keresztcsontot alkotnak): 5db
5. Farokcsigolyák (embereknél elcsökevényesedett): 3-5db

[szerkesztés] Végtagok

[szerkesztés] Felső végtagok

1. Felkarcsont
2. Könyökizület
3. orsócsont
4. Sing csont
5. Csuklóizület
6. Kéztőcsont
7. Kézközépcsont
8. Kézujjpercek

[szerkesztés] Alsó végtagok

1. Combcsont
2. Térdizület
3. Sípcsont, Szárkapocscsont
4. Bokaizület
5. Lábtőcsont
6. Lábközépcsont
7. Lábujjpercek

[szerkesztés] Vázrendszeri betegségek

[szerkesztés] Lúdtalp

A kötőszöveti szalagok gyengesége miatt a lábboltozat lesüllyed

[szerkesztés] Okai

1. Kora gyermekkorban nem megfelelő terhelés: sima talajon járás
2. Rossz cipők

[szerkesztés] Tünetek

1. Lábfájás
2. Térdizületi fájdalom
3. Csípő fájdalom

[szerkesztés] Kezelése

1. Betét (csak tüneti kezelés)
2. Kötőszövet erősítése: mezítláb egyenetlen talajon járás
3. Műtéti úton levágnak egy kis részt a kötőszövetből, így az feszesebb lesz

[szerkesztés] Gerincferdülés

A hátizmok egyenletlen terhelése miatti oldalirányú elmozdulás

[szerkesztés] Okai

1. Féloldalas sportok
2. Rosszul hordott táska
3. stb.

[szerkesztés] Kezelés

1. Egyenletes terhelés
2. Gyengébb oldal terhelése
3. Gerincmerevítő
4. Műtét

[szerkesztés] Angolkór (Rachitis)

Gyermekkori csontelváltozás

[szerkesztés] Története

Az angolkór a nevét onnan kapta, hogy Angliában fedezték fel, amikor "divattá" vált, hogy a gyerekeknek anyatej helyett tehéntejet adtak.

[szerkesztés] Oka

1. D-vitamin hiány miatt a kálcium nem tud beépülni

[szerkesztés] Tünetek

1. Ellágyult csontok
2. Kiugró szegycsont
3. Nagyon gyenge alsó végtagok
4. A porcok és a csontok határának megvastagodása
5. Emésztési zavarok

[szerkesztés] Kezelés

1. D-vitamin injekció
2. Napoztatás (elősegíti a D-vitamin beépülését)
3. Gyógytorna

[szerkesztés] Csontritkulás

Általában ötven év feletti nőknél jellemző betegség. Csontsűrűség méréssel mutatható ki. Ez a vizsgálat 50 év felett férfiaknál, és nőknél egyaránt ajánlott.

[szerkesztés] Oka

1. Felborult hormonháztartás

[szerkesztés] Tünetek

1. Csontok törékenyek
2. Nehezen regenerálódnak
3. Porcok kopása (ez magasságváltozást okoz. A betegség kezdetétől a halálig általában 5-6cm)

[szerkesztés] Megelőzés

1. Ca bevitel
   1. Sajt
   2. Joghurt
   3. Mák
2. Testmozgás (napi minimum fél óra)

[szerkesztés] Kezelés

1. Ca injekció
2. Hormonpótlás

[szerkesztés] Forrás

Dr. Berendi Mihály, Gömöry András, Dr. Szerényi Gábor: Biológia IV