Uppsala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Uppsala (régebben Upsala) város Svédországban, Uppsala megye (svédül Uppsala län) székhelye és az ország egyházi központja, 1164-óta az uppsalai érsek székvárosa. Lakosainak száma 130.000. Ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres uppsalaiak 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható. Június végén Uppsalában "fehér éjszakákat" figyelhetünk meg: egész éjjel világos van.

[szerkesztés] Története

Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérités idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.

Gamla Uppsala jelenleg közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Tulajdonképp egy önálló városrésznek tekinthető kb 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a híres-nevezetes Valpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.

A mai Uppsala területe a régi Östra Aros tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.

1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből szárazik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.

A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.

[szerkesztés] Látnivalók

• A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több, mint 100 éven át épült a XIII. század végétől a XV. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték föl, majd a XVI. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Jelenleg is evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.

• Uppsalai egyetem a XV. század végén épült és 1477-ben kezdte meg működését. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a XIX. század végén emelt új központi épülettel valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult illetve dolgozott itt. Jelenleg 60.000 diák tanul az egyetemvárosban.
• Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
• A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
• A Stadsskogen, a város központi parkja.

[szerkesztés] Híres uppsalaiak

• Olaus Rudbeckius
• Carl Linné
• Anders Celsius
• Jöns Jakob Berzelius
• Anders Jonas Ångström
• Dag Hammarskjöld
• Ingmar Bergman
• Arvid Carlsson
• Hans Blix
• Svante Arrhenius

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Uppsala – Hivatalos oldal
• Upsala Nya Tidning – Helyi újság

Svédország 25 legnagyobb települése (tätorter, Statistiska centralbyrån[1], 2005.12.31.)

Stockholm (1 252 020) | Göteborg (510 491) | Malmö (258 020) | Uppsala (128 409) | Västerås (107 005) | Örebro (98 237) | Linköping (97 428) | Helsingborg (91 457) | Jönköping (84 423) | Norrköping (83 561) | Lund (76 188) | Umeå (75 645) | Gävle (68 700) | Borås (63 441) | Södertälje (60 279) | Eskilstuna (60 185) | Täby (58 593) | Karlstad (58 544) | Halmstad (55 688) | Växjö (55 600) | Sundsvall (49 339) | Luleå (45 467) | Trollhättan (44 498) | Östersund (43 796) | Borlänge (39 422)