Ulysses űrszonda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk az űrszondáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ulysses.
| Ulysses | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Ország: |  Amerikai Egyesült Államok, Európa |
| Űrügynökség: |  NASA ESA |
| Küldetés típus: | orbiter |
| Célégitest: | Nap |
| Küldetés | |
| Indítás: | 1990. október 6. |
| Küldetés vége: | 2008. július 1. (tervezett)[1] |
| Az űrszonda | |
| Tömeg: | 370 kg (indításnál) |
Az ESA és a NASA közösen kivitelezett küldetése az Ulysses, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit. 1990. október 6-án indították a Discovery űrrepülőgéppel. 1992 februárjában közelítette meg a Jupitert, ahol gravitációs hintamanővert végzett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös küldetése a Nap, valamint annak a környező űrre vonatkozó hatásai vizsgálatára. Az első űrszonda, mely a Nap pólusai fölött és alatt vizsgálta az űrbéli környezetet. Az Ulysses útja során szerzett adathalmaz örökre megváltoztatta a kutatók vélekedését csillagunkról és annak naprendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
[szerkesztés] Gyártók, üzemeltetők
A űreszközt a németországi Dornier Systems építette az ESA megrendelésére. A NASA vállalta a világűrbe való kijuttatását. A tudományos műszerek között egyaránt találhatók Európában és Amerikában fejlesztett eszközök. Az Ulysses üzemeltetését a kaliforniai Pasadenában lévő Jet Propulsion Laboratoryban végzi egy európai és amerikai tagokból álló team. Az eszközzel való kommunikáció során felhasználják a NASA Deep Space Network nevű globális kommunikációs hálózatát.
[szerkesztés] Történet
Az Ulyssest 1990 októberében indították útjára a Discovery űrsikló segítségével. Öt éves élettartamot vártak tőle, melyet bőven túlszárnyalt. Több mint 17 évvel később, 2008 elején még mindig Nap körüli pályán kering. A szondához köthető legfontosabb felfedezések között említhető a csillagközi por és hélium atomok első közvetlen mérésének ténye.
A Jupiternél tett 1992-es látogatása óta a szonda 6 éves periódusokban kerüli meg a Napot. Hosszú útja során három üstökös csóváján is keresztül haladt. Egyikük, a Hyakutake üstökös csóvája az eddig ismert leghosszabb, mintegy 500 millió kilométer hosszú.
[szerkesztés] Jelenlegi állapot
Az Ulysses a Naptól távolodva egyre nagyobb hideget kell, hogy átvészeljen. A szonda manőverező rendszerének üzemanyagául szolgáló hidrazin fagyáspontja 2 Celsius fok. Az üzemanyag rendszer túlzott lehűlését fűtéssel akadályozza meg a szonda. Az űreszköz energiaellátását radioaktív izotóp bomlása biztosítja, mely azonban 17 év után már nem képes megfelelő mennyiségű energiát szolgáltatni, így a szondát üzemeltető csoport a nagy teljesítményű rádióadó ideiglenes kikapcsolása mellett döntött. Az így megtakarított mintegy 60 wattnyi energiával próbálták meg fenntartani az üzemanyagrendszer fűtését és a tudományos eszközök működőképességét. Azonban a 2008 januárjában végzett teszt során nem sikerült újra üzembe helyezni a nagyteljesítményű adót, ráadásul az attól elvont energiát sem sikerült átirányítani a kritikus helyzetben lévő eszközök felé. A kialakult helyzet következtében, a szondát üzemeltető szakértők véleménye szerint, az Ulysses bizonyos részei néhány héten belül túlságosan lehűlnek, majd a szonda elveszíti irányíthatóságát és manőverezőképességét. Az üzemeltető mérnök-tudóscsoport amíg lehet, a kisebb teljesítményű rádióadó segítségével az utolsó információ-morzsákat is megpróbálja kinyerni a szonda tudományos műszereiből, ezzel az Ulysses befejezi tudományos pályafutását, azonban az bizonyos, hogy már évekkel korábban beírta magát a tudománytörténet nagykönyvébe.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
- Varga András: Mit látott az Ulysses a Nap szoknyája alatt?: 1. rész 2. rész
- Horvai Ferenc: Az Ulysses jól teljesít : 1. rész 2. rész 3. rész
[szerkesztés] Külföldi oldalak
[szerkesztés] Lábjegyzetek
| Napkutató űreszközök, programok |  |
|
Pioneer-program | Helios-program | Ulysses | SOHO | Genesis | Hinode | STEREO | Solar Orbiter |
