Tornyos (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tornyos (szerbül Tornjoš) falu a mai Szerbiában, a Vajdaságban. 1 766-an lakják, többségében magyarok.

[szerkesztés] Fekvése

Zenta közelében található.Tornyos Bácska északkeleti részén, a Csík-ér partján terül el 45º53` szélességi és a 19º50` hosszúsági fokokon. 119 hektáron terül el.

Közlekedés szempontjából Tornyosnak kedvező a fekvése. A település kétoldalt a 140-es út (Zenta-Topolya) mellett fekszik, amely kapcsolódik az E-75-ös nemzetközi úthoz. Tornyosról indul el az R-119/I-es út, amely a települést Csantavérrel és Szabadkával köti össze. Tornyosról indul egy negyedrendű út, amely a települést Kevin keresztül Törökfaluval köti össze. A legközelebbi vasútállomás kelet irányába Bogarasnál, északi irányban Oromon, míg nyugati irányban Topolyán található. A falu Zentától 20 km-re, Topolyától 18 km-re, Szabadkától 28 km-re helyezkedik el.

[szerkesztés] Történelme

Nevét a szájhagyomány szerint a messze elnyúló síkságon már jó távolról látható török dúlás előtti templomtornyáról kapta. Ősi település a szarmata sírok tanúsága szerint. Dudás Gyula és Dr. Korek József ásatásai során középkori templom maradványait találták a mai Tornyos közelében, bár két különböző helyen. Tornyos neve az okiratokban, 1479-ben tűnik fel először, amikor az óbudai káptalan Konya Demeter özvegyétől, Ágotától megszerezte több település között Tornyost is. Az 1521-2. évi dézsmalajstromban is említik Tornyos nevét. 30 adófizető családot tartottak nyilván. 1580-ban a török adókönyvek (defterek) szerint 26, 1590-ben pedig, 30 háza adózik. Ekkor a szabadkai adókerülethez (náhiéhez) tartozik. Gombkötő János és társai 1650-ben a nádortól Tornyos-puszta néven kapják ajándékul. A „puszta” megjelölése azt jelenti (jelzi), hogy erre az időre már Tornyos, mint lakott település megsemmisült. Ezt a területet Tornyos-pusztának nevezték még a 19. század végén is, habár ebben az időben már Tornyos mint lakott helység, tanyai gócpontként létezik. Történelmi nevezetessége, hogy 1527-ben Török Bálint szabadkai birtokos főúr itt veszi fejét a megsebesült Jovan Nenadnak (Crni Jovan) (egyes vélemények szerint már halott volt, amikor rátalált). Tornyoson utcát neveztek el Crni (Cserni) Jovanról, Szabadka központjában pedig, 1991-ben visszaállították Jovan Nenad emlékművét. A karlócai béke után szervezett határőrvidékbe tartozott Tornyos is, majd a tiszai határőrvidék felszámolása után, 1751-ben magyar nemesi rangot nyert szerb határtisztek (granicsárok) itt Tornyos-pusztán kapnak kúriákat. Fejlődni jobbára a múlt század vége felé kezdett a település. A 19. század végén határozták el a tornyosiak, hogy templomot építenek, 1901-ben pedig, már fel is szentelik az új templomot. 6 évvel később postát is kapott a falu. 1898-ban Jung János tanító szervezésével megalakul a Zenta-Tornyosi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet korlátolt felelősséggel. Székhelye: Zenta-Tornyospuszta. A vállalat tárgya: árucikkek előnyös beszerzése és háziipari cikkek eladása. Ez a szövetkezet átvészelte a két világháborút és 1947-ig működött. 1913-ban megalakítják a Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület Tornyospusztai Gazdakörét. A pozitív hagyományokon alapulva – mintegy 50 évnyi szünet után – 1992-ben Tornyoson Újra megalakították a Gazdakört.