ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Thesszália - Wikipédia

Thesszália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése

Thesszália (Θεσσαλία) Görögország 13 tartományának egyike, 4 prefektúrára van osztva. A tartomány fővárosa Larissza. Északról Makedónia, nyugatról Épeirosz, délről Közép-Görögország, keletről az Égei-tenger veszi körül.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Földrajzilag Thesszália egy hegyekkel övezett síkság (Tríkala és Lárisza) körül. Határozott nyári és téli évszakkal rendelkezik, a nyári esők miatt síkságai nagyon termékenyek. Időnként ezért Görögország kenyereskosarának is nevezik.

A területet északról a Khászia és a Cambunian hegységek, északkeletről az Olümposz hegylánc határolja. Tőle nyugatra fekszik a Pindosz , délkeletre az Óssza és Pelion partvidéke. Keresztül folyik rajta a Pineiosz folyó, és annak mellékfolyói.


[szerkesztés] Közlekedés

Sok főútja van, az Athén és Theszaloníki közötti vasúti fővonal keresztülhalad Thesszálián.

[szerkesztés] Története

Thesszáliában erőteljes neolitikus kultúra volt i. e. 2500 körül. Mükénéi településeket szintén találtak pl. Iolkosz, Dimini és Szeszklo (Volosz közelében) területén.

Később az antik időkben Thesszália az arisztokratikus családok – mint a Lariszai Aleuadák, a krannóni Szkopadák és a pharszaloszi Ekhekratidák – földje lett. Ezek a vezető arisztokrata családok szövetségbe szervezték Thesszáliát és később a befolyásuk alá vonták a delphoi amphiktüoniát is. Thesszália nagyon híres volt a lovasságáról. A görög-perzsa háború idején az Aleuadák a perzsákhoz csatlakoztak. Az i. e. 4. században Thesszália függésbe került makedóniától és sokan vazallusként szolgálták őket.

A rómaiak i. e. 148-ban Thesszáliát Makedónia provincia részévé tették, de 300-ban külön provincia lett Larisza székhellyel. A Bizánci Birodalom része volt a 13. századig, amikor nagy részét vlach pásztorok vonták ellenőrzésük alá (ld. Nagy Vlachia).

A negyedik kereszteshadjárat után Thesszália a Thesszalonikéi Királyság ellenőrzése alá került, de 1215-ben I. Theodor epiruszi despota megtámadta és elfoglalta Thesszáliát. A dinasztiának 1318-ban lett vége, majd bizánci és szerb uralom következett. Rövid függetlenség után az Oszmán Birodalom foglalta el Thesszáliát 1394-ben. 1881-ben a törökök Thesszália legnagyobb részét feladták.

[szerkesztés] Közigazgatás

Thesszália négy prefektúrájának központja:

  • Kardítsza
  • Lárisza
  • Magnészia
  • Tríkala


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -