Tautológia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A logikában a tautológia egy azonosan igaz állítás, másképpen ítéletlogikai törvény.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Definíció
A tautológia egy olyan állítás, amely a saját értelménél fogva igaz: igazságtartalmuk közvetlenül következik a benne szereplő fogalmak definíciójából, illetve az axiómákból. Lazábban értelmezve sokszor mondják más analitikus jellegű állításokról, hogy értelmetlen tautológiák – ez a szóhasználat azonban pongyola, hiszen a tautológia az analitikus állításokhoz hasonló, de annál szűkebb osztály. Van olyan vélekedés, miszerint a matematika és logika minden igaz állítása tautológia.
[szerkesztés] Példa
-
I H I H I I
A formula tehát tautológia, mert az igazságtáblájában a formula alatt csak I igazságrétéket találunk.
[szerkesztés] Nyelvtudományi és irodalmi tautológia
Hasonló, vagy azonos jelentésű szavak ismétlése, amely rendszerint stílushibának számít. A köznyelvben úgy hivatkoznak rá: „kétszer mondja ugyanazt.” Például: „erkölcsi moralitás”.
- Bővebben lásd: pleonazmus.
[szerkesztés] Tudományos tautológia
Fogalom meghatározása önmagával; logikai hiba. Például: „A bútor olyan bútor, amely…”
[szerkesztés] Források
Pásztorné Varga Katalin - Várterész Magda (2003). A matematikai logika alkalmazásszemléletű tárgyalása. Budapest: Panem Könyvkiadó. ISBN 9635453647.