Tallinn óvárosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Tallinn óvárosa

Kapu az óvárosban

Adatok

Ország

Típus

Kritériumok

Felvétel éve

Elhelyezkedése

Tallinn óvárosa

A Wikimedia Commons tartalmaz Tallinn óvárosa témájú médiaállományokat.

Tallinn óvárosa gyűjtőnéven került a Világörökség listájára 35 hektárnyi terület abból a 85 hektárból, amelyet Tallinn történelmi központjáan az erődítmények zárnak közre. Az 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánított terület 44,5%-án épületek állnak, 23,5%-ot tesznek ki az utcák és terek, a maradék pedig zöldövezet. A Hanza-város Tallin a 15.-16. században élte fénykorát. A masszív erődítmények megvédték a várost a háborúktól, a faházak hiánya a tűzvészektől.

A város legjellegzetesebb része a Toompea mészkőhegy, amelynek a nyugati felén a Castrum Danorum, vagyis "a dánok vára" áll. A várfalakon belül található a gótikus katedrális.

Az alsóváros figyelemre méltó módon megőrizte 13. – 14. századi jellegét, szűk utcáival és polgárházaival, illetve középületeivel. A középkori városháza (1371-1404) ma a városi múzeumnak ad otthont. A Városháza terét rendkívül jó állapotban fennmaradt emeletes polgárházak veszik körül. Hajdan az alsó szintek lakásként, a felsők pedig raktárként szolgáltak. Kiemelkedik közülük a Nagy Céh-ház (1410), az északi gótika mintapéldája, gazdagon díszített oszlopaival. Ugyanebben az utcában fontos épület a Feketefejűek háza, amely 1597-1600 között holland manierista stílusban épült újjá, illetve a Szent Olaf-céh háza.

A falakon belül több középkori templom maradt fenn. A felújított Szent Miklós-templom (Niguliste) és Szent Olaf-templom (Oleviste) precíz mértani formája a tallinni iskola remeke. A középkor egy részében az Oleviste tornya volt a legmagasabb épületek egyike Európában. A Szentlélek-templom a város nem német lakóit szolgálta. A városközponttól valamivel távolabb található a domonkosrendi Szent Katalin-kolostor és a cisztercita Szent Mihály-kolostor.

A város nyolc kapujából, tizenegy tornyából és 27 bástyájából 26 építmény maradt meg, és a 2,35 kilométer hosszú, 15 méter magas várfalakból 80% épségben fennmaradt. Legnevezetesebbek a két 16. századi tüzérségi torony, a Kiek in de Kök és a tengerészeti múzeumként működő Kövér Margó.