Wikipédia:Téka/Világörökség/Cikktéka/23
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Stromboli a Tirrén-tengerben, Szicíliától északra elhelyezkedő vulkáni eredetű Lipari-szigetek legészakibb tagja. A tipikus sztratovulkán a Föld egyik legaktívabb, csaknem folyamatosan működő tűzhányója. A Tirrén-tengerből meredek oldalaival kiemelkedő, a szabályos kúphoz közelítő alakú sziget legmagasabb csúcsa 926 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Az aktív kráterek nem a vulkán csúcsán találhatók – ahogy ezt a Strombolit a tenger felől szemlélve gondolnánk – hanem 100–150 méterrel lejjebb, a Pizzo alatti, északnyugat felé nyitott, patkó alakú mélyedésben. A Stromboli máig tartó aktivitása körülbelül 50-60 ezer évvel ezelőtt kezdődött a pleisztocén végén. A szigettől 1,5 kilométerre északkeletre látható egy 49 m magas sziklaszirt – a Strombolicchio – egy korábbi, 360 ezer éve keletkezett vulkán kipreparálódott kürtőkitöltése. A gyakori hamu-, salak- és lávafoszlányszórás oly jellemző e vulkánra, hogy a hasonló jellegű aktivitást mutató tűzhányók kitöréseit Stromboli típusú működésnek nevezzük. A Stromboli működéséről fennmaradt első feljegyzéseket Kr.e. 300 körül írták. Azóta egyre több történetíró tudósított a kitörésekről, de tudományos igényű beszámolók csak a 19. század második felétől állnak rendelkezésünkre. Valószínűleg Haroun Tazieff pillantotta meg a világon elsőként a kürtő mélyén rejtőző lávatavat 1957-ben. Az 1930. szeptember 11-i erupció a Stromboli legpusztítóbb kitöréseként vonult be a vulkán történetébe.
