Szojuz űrhajó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Szojuz űrhajót (oroszul: Союз, azaz Szövetség) a Szojuz-program keretében fejlesztették ki. Holdrepülésekre tervezték, de a szovjet holdprogram befejezése miatt csak Föld körüli pályán repült, főleg a Szaljut és a Mir űrállomásokhoz. A Nemzetközi Űrállomás programjában a Szojuzt mentőhajóként használják. Kifejlesztett változatok: Szojuz, Szojuz–T, Szojuz–TM, Szojuz–TMA.
[szerkesztés] Felépítés
- Tömeg: 6.7-7 tonna
- Hossz: 7-7.8 méter
- Átmérő: 2.7 méter
- Hermetikus térfogat: 10.5 m3
- Befogadóképesség: 2-3 fő
- Fülkék száma: 2
A Szojuz három részből áll:
- Orbitális kabin
- Térfogat: 6.5 m3;
- Tömeg: 1.3 tonna;
- Átmérő: 2.2 méter;
- Parancsnoki- és visszatérő egység
- Térfogat: 3.9 m3;
- Tömeg: 2.8 tonna;
- Átmérő: 2.2 méter;
- Műszaki egység
