Sumer királylista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sumer királylista, sumer ékírásos irodalmi-történeti mű, az ország királyainak és dinasztiáinak jegyzéke az őskortól az úgynevezett Isini dinasztia koráig (Kr. e. 1817-ig). Több forrás alapján feltehetőleg a Kr. e. XXII-XXI. század fordulóján állították össze, majd később kiegészítették. Koncepciójának lényege, hogy Mezopotámia politikailag egységes állam, ezért mindig egy-egy város dinasztiájának hegemóniáját tételezi fel, ami persze a Kr. e. III. évezred végének költői-ideologikus képzete. A királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja, és ezzel egyesíti a mitikus és a történeti hagyományt. A lista szerint az özönvíz előtt 8 király uralkodott, mindegyik hihetetlenül hosszú ideig: Enmeluanna 43200, Alalgar és Dumuzi 36000, mások 28800, 21000, ill. 18600 évig. Irodalmi szempontból igen becses a „vízözön" előtti városok megnevezése (Kis és Uruk, s méginkább az ezt követő dinasztiák uralkodóihoz (például Etana, Enmebarageszi, Enmerkar, Gilgames stb.) fűzött pár megjegyzés, amelyek mítoszokat, történelmi legendákat őriztek meg, s érintkeznek az epikus hagyománnyal is (Etana-eposz, Gilgames-eposz).

A királyság az özönvíz után hol egy északi város (Kis, Aksak, Akkád), hol pedig egy déli (Uruk, Ur, Iszin) kezébe került, ezt egészíti ki néhány Sumeron és Akkádon kívüli hatalom (Awan, Hamazim Mári). A III.Ur-i dinasztia elején (i. e. 2100 körül) összeállított szöveg az Ur-i királyok politikai igényét fejezi ki Mezopotámia egyesítésére. E listát később újabb uralkodókkal egészítették ki. A sumer királylista az ie.e. 3.évezred közepéntől ad megbízható támpontokat.

[szerkesztés] Források

• Komoróczy Géza, „Fénylő ölednek édes örömében…”: A sumer irodalom kistükre, Budapest, Európa, 1970
• Magyar Nagylexikon 16.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2003.