Serényi Béla
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
kis-serényi gróf Serényi Béla (Pest, 1866. június 16. – Budapest, 1919. október 14.) politikus, miniszter.
[szerkesztés] Élete
Régi magyar nemesi családban született, melyet 1596. június 25-én bárói, 1656. április 7-én grófi rangra emeltek. Apja, Serényi László gróf (1815 – 1893) putnoki földbirtokos, főrendiházi tag, anyja littliczi Bubna Ludmilla (1827 – 1866) grófnő volt. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, jogot Budapesten hallgatta, ahol 1890-ben szerzett doktorátust. A census alapján tagja volt a főrendiháznak, s itt szerepelt először; a kormány egyházpolitikáját támogató beszédével keltett feltűnést. A képviselőházban az ipar és a kereskedelem terén vitt kiváló szerepet. Országgyűlési képviselővé a Szabadelvű Párt programjával először a dédesi kerület választotta meg 1896-ban, s innen 1901-ben és 1905-ben újból bekerült a Házba. A Franciaországban és Németországban hosszan tanulmányozott nagyipari gépek közül többet putnoki gazdaságában alkalmazott. 1903. november 18-tól 1905. június 13-ig kereskedelemügyi államtitkár Tisza István kormányában, s megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. A Nemzeti Munkapárt tagjaként 1910. január 17-től 1913. június 10-ig a második Khuen-Héderváry-kormányban földművelésügyi-, 1917. június 15-től 1918. január 25-ig az Esterházy- és a harmadik Wekerle-kormány kereskedelmi-, 1918. február 11-től október 31-ig szintén a Wekerle Sándor vezette kormány minisztere, ezúttal újból a földművelésügyi tárcát kapta. 1916-ban kilépett a Nemzeti Munkapártból.
