Sejtplazma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
A sejtplazma összetétele és feladata a sejt térbeli modellje
A sejtplazma a sejt alapállománya, csak az élőkre jellemző kolloid rendszer, egy bonyolult szerkezeti-működési egység.
[szerkesztés] Részei, tulajdonságai
Mint kolloid rendszer, két részből áll: citoszolból és citogélből. A citoszolban, a vízben gazdag fázisban a kolloidrészecskék (1-max.1000nm) hidrátburkukkal együtt szabadon elmozdulhatnak, nagy a felületi feszültségük, a viszkozitásuk. A citoszol vízben oldott szerves (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, lipidek) és szervetlen anyagokból (sók) tevődik össze. A citogélben az enzimek és a sejtváz fehérjéi rendezetten helyezkednek el, mivel hidrátburkaik egymással összekapcsolódnak, így nem tudnak egymáshoz képest jelentősen elmozdulni. Ez azonban dinamikusan változik. A belső rendezettség mellett a sejt rugalmassága is a citogélnek köszönhető.
[szerkesztés] Vetités
A citoplazma anyagösszetételénél fogva sokrétű feladatot lát el a sejtben. Befolyásolja víz- és fehérjetartalmával a sejtek alakját, mint alapállomány beágyazza magába és a sejtváza segítségével mozgatja a sejtszervecskéket, szabad riboszómái nélkülözhetetlen fehérjéket szintetizálnak, tartalékanya- gokat raktároz és fontos biokémiai anyagátalakításokat végez.
- Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap