Sárga gyűszűvirág
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Digitalis grandiflora |
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Magyar szinonim nevek: nagyvirágú gyűszűvirág | - |
| Tudományos név: | Digitalis grandiflora |
| (Digitalis ambigua) |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élőhelye
Tölgyesek; kiritkult erdők, vágások, erdőszegélyek. Inkább meszes v. kevéssé savanyú talajon.
[szerkesztés] Elterjedése
Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa nagy része. Hazánkban (elsősorban az Északi-középhegységben) gyakori.
[szerkesztés] Jellemzői
40-100 cm magas évelő.
- Szára mirigyesen szőrös.
- Levelei szórt állásúak, lándzsásak. Szélük kissé fűrészes, színükön fényesek, élénkzöldek, fonákukon az erek pelyhesek.
- Virágzata egy oldalra néző virágokból kialakult fürt. A virágok 3-4 cm-esek, gyűszű alakúak, világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel.
Mérgező!
[szerkesztés] Felhasználása
Kivonatából szívgyógyszert készítenek.
[szerkesztés] Virágzása
[szerkesztés] Hasonló vagy rokon fajok
- Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
- Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
- Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon nem védett.
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998)
- Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997)
- Dr Jávorka Sándor-Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai (Mezőgazdasági Kiadó, 1972)
- Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazda Kiadó, 1999)
