Ribiszkemoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Lampronia capitella Clerck, 1759 |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
A ribiszkemoly (Lampronia capitella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sárgás virágmolyfélék (Prodoxidae) családjának egyik, hazánkban sokfelé, de ritkásan előforduló faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Főleg Közép- és Kelet-európában gyakori. Hazánkban is elterjedt, de Ausztriában és Magyarországon is csak alkalmi kártevőnek számít.
[szerkesztés] Megjelenése
A lepke sötétszürke, fehéressárga foltokkal. Szárnyának fesztávolsága 14–16 mm.
[szerkesztés] Életmódja
Évente egy nemzedéken fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át a ribiszkebokor ágainak végén, kis, fehér szövedékben. Már februárban feléled, és berágja magát egy rügybe, ami ezért nem fakad. Az elpusztult rügyből szövedékes fekete ürülékhalom türemlik ki, ez utal a hernyó pusztítására. A megtámadott hajtás csúcsa idővel hervadni kezd, és elpusztul rajta a termés. A kis hernyók behatolnak a bogyóba is, ahol a még puha magot eszik.
Fő tápnövényei a különféle ribiszkefajok, ritkán a köszméte. Hazánkban jelentős kárt csak 1939-ben okozott.
