Wikipédia:Referálás/Arisztotelész
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[szerkesztés] Referálás eredménye
- Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!
A referálás eredménye: Kiemeltre került Szajci reci 2008. április 8., 09:00 (CEST)
[szerkesztés] Arisztotelész
- információ User:Gubbubu cikke. Tettem bele még egy pár képet. A cikket allapjaival együtt kéretik olvasni, ahol részletesen van kidolgozva minden ami Arisztotelésszel és műveivel kapcsolatos. Immanuel 2008. március 21., 20:06 (CET)
- A bevezető szerint Arisztotelész nagyot alkotott a matematikában is; ezt nem látom kifejtve a cikkben.
- A "korai évek" fejezetcím nem a legszerencsésebb.
- Át kellene nézni a piros linkeket, pl. Pliniusz, Strabo, Chalcis, Philocoros, Hermippos, Plutarchos, Strabón, Abelard, Averrhoës, Melanchton, palimpszeszt stb. írásmódját. (Majdnem mindegyikről van cikk, csak más néven).
- E mű valódiságáról még folyik a vita. (L. Athenaión politeia.) - hova mutat ez a hivatkozás?
- A művek történetének a végén az apróbetűs részben: Arisztotelész műveinek legjobb új kiadásai a következők: és következik egy 19. századi felsorolás - a 20. században nem készült fordítás?
- A Középkor fejezetben keveredik a jelen és a múlt idő.
- Most nem hiszünk többé kritikátlanul Arisztotelészben, de tanulunk tőle; nem fogadjuk el vakon rendszerét, de tévedéseiben is sokszor fölismerjük az igazság csiráit, melyeket az ő lángesze oly pazarul szórt el a megismerés általa páratlan módon kibővített és megmunkált térségén. Sok tekintetben meghaladtuk Arisztotelészt, de ezt az ő nyomán járva, tőle tanulva tettük, és azokkal az eszközökkel élve, melyeket ő tárt fel először és hagyott hátra számunkra. - ez nem idézet valahonnan? A stílusa eléggé eltér a cikk egészétől. – Hkoala 2008. március 22., 17:55 (CET)
- Bevezető: a matematikus Gubb egy kicsit matematikus csinált Arisztotelészből is . Valójában nem foglalkozott matematikával, fizikával még annyira sem, biológiával viszont igen, de az még nagyon naiv volt, mára csak történeti értéke van. Átírom.
- Korai évek miért nem szerencsés? Elég gyakran találkozni ezzel a kifejezéssel amikor valakinek az életrajzában a gyerek v. ifjúévekre gondolnak.
- Piros linkek: azokat tényleg javítani kell. (átnézem)
- Athenaión politeia. (magyarul: Athén alkotmánya) egy (pontosabban két) kézirat, melyet egyesek Arisztotelésznek tulajdonítanak, mások egy tanítványának, Xenophónnak. Mai napig nem tudjuk pontosan ki is a szerző.
- Legújabb kiadások: azt a részt inkább kivenném. Manapság számos új fordítás jelent meg.
- Idő átnézem
- „Most nem hiszünk...” ezt a részt én gondolkodás nélkül kivágnám, túl terjengős és szirupos. De várok még egy pár napot, hátha Gubb enyhül és visszatér, legalább addig amíg ez a cikk refen van...– Immanuel 2008. március 23., 17:55 (CET)
Korai évek: azért látod sok életrajzban, mert az angol "early years" tükörfordítása. Magyarul inkább az ifjúsága, pályájának kezdete, gyermek- és ifjúkora stb., a megszokott, de manapság nagyon szaporodik (a wikipédiában is). – Hkoala 2008. március 29., 14:30 (CET)
Átírtam. Satak Attila vita 2008. március 31., 22:13 (CEST)
- A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!