Rákosliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Rákosliget egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros városrésze a XVII. kerületben. Lakói röviden Ligetnek nevezik. Őrzi nyugodt, kellemes külvárosi-kisvárosi jellegét. Szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Bár közigazgatásilag kezdetben Rákoskeresztúrhoz tartozott, azzal területi egységet a köztük futó Rákos patak miatt sosem alkotott.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 1.1 Megközelítése 2 Története 3 Kultúra 4 Híres ligetiek 5 Főbb utak 6 Irodalom

[szerkesztés] Fekvése

• Határai: Ároktő út északnak meghosszabított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határától - Ároktő utca - Ananász utca- Ősagárd utca - Jászladány utca - Ároktő utca - Gázló köz - Rákos-patak - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa - a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa az Ároktő út északnak meghosszabított vonaláig.
• Északi, keleti és nyugati irányban Rákoscsaba-Újteleppel és Régiakadémiateleppel épült össze.

[szerkesztés] Megközelítése

• Gépjárművel

Rákoskeresztúr felől a Ferihegyi úton, a belváros felől Kerepesi út-Bökényföldi út-Cinkotai út- majd Liget sor vagy Gyöngytyúk utca útvonalon érhető el. A Cinkotai út a Jászberényi (később Pesti) útról (31-es főút) is elérhető.

• Busszal

Az Örs Vezér Teréről közvetlen járat indul Rákoscsaba-Újtelepre, mely elhalad Régiakadémiatelep mellett, illetve keresztül megy Rákosliget központján, 76-os jelzéssel, valamint hétköznap reggel (8 óráig) illetve kora délutántól (13 órától) ugyanezen útvonalon 176-os jelzéssel gyors busz is közlekedik. A forgalomtól függően 30-40 perc, gyors busszal 20-30 perc az út.

• Vasúttal

A Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló, Gödöllőre, vagy Hatvanba tartó személyvonattal kényelmes 20 perces utazással érhető el.

[szerkesztés] Története

A 20. század kezdetén a Munkásbiztosító Pénztár fogott munkáslakás-építésbe a Rákoskeresztúrhoz tartozó, gyéren lakott területen. Az alapító munkások azonban nem bírták a telekvásárlással és az építkezésekkel járó tetemes költségeket, és a biztosító sem volt képes ebben az időben hitelekkel áthidalni a tőkehiányt. A telkeket és házakat így köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők szerezték meg. A gyorsan fejlődő település 1907-ben levált Rákoskeresztúrról és önálló település lett. 1930-ban 3112 lakója volt. Az iparosok száma meghaladta a 100-at. A Ferihegyi út két oldalán fekvő település utcái közül – a Pesti úttól nézve – balra esők páratlan, a jobbra esők páros római számokkal vannak „elnevezve”. A település a környék legjobban közművesített része volt, csaknem mindenhol csatornázva.

Rákosligetet 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

A városrész kis mérete ellenére ellenére rendelkezik katolikus, protestáns és református templommal is. Általános iskolája a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját; 2007. szeptember 1-jén pedig felvette egykori diákja, s egyben Rákosliget legismertebb szülötte, Gregor József nevét.

Központjában a parkosított Hősök tere van, melyet a Ferihegyi út két részre bont. Rákoskeresztúr felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub, három szabadtéri, salakos pályával, mögötte a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, a körzeti felnőttorvosi rendelő, illetve az 1990-es évek elején bezárt és azóta használaton kívüli Maros Mozi épülete. A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen Rákosliget I. világháborúban elesett katonáinak tisztelgő emlékmű áll, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig a Gregor József Általános Iskola. Ezen parkrész déli végében található a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, Liget egyik „kvázi-szimbóluma”, egyben talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy országzászló magasodik. Ezen park mögött épült fel a Liget Center, melyben számos üzlet, egy ábécé és egy patika is helyet kapott.

Rákosliget népessége a szuburbanizáció következtében - a XVII. kerület többi részéhez hasonlóan - az országos trendtől eltérően folyamatosan és töretlenül gyarapszik. A általános iskola 2006-ban új épületszárnnyal bővült, mely megduplázta annak korábbi méretét és befogadóképességét, s részben kiváltotta a több mint száz éves, mára már elavulttá vált és szűkös régi iskolaépületet.

A nagy számban ide- illetve a környékre költözők miatt megnövekedett autóforgalom 2007 végén indokolttá tette egy közlekedési lámpa felszerelését a Hősök tere déli végén, a Ferihegyi út és a IX. utca sarkán.

[szerkesztés] Kultúra

• Gózon Gyula Kamaraszínház
• Csekovszky Árpád Művelődési Ház
• Az egykori községházában (a IX. utca 3.) „Maros” néven előbb hotel, később mozi működött, amelyet az 1990-es évek kezdetén bezártak. Azóta is üresen áll. A mozit jelző neonreklám máig fennmaradt a IX. utca és a Ferihegyi út sarkán.

[szerkesztés] Híres ligetiek

• Bényi László festőművész, művészeti szakíró
• Csekovszky Árpád keramikus
• Gózon Gyula színművész
• Gregor József operaénekes (1940–2006)
• Mányoky Endre újságíró
• Nyíri Kristóf filozófus
• Radnai Gyula fizikus
• Ragályi Elemér operatőr
• S. Nagy István dalszövegíró
• Szandai Sándor Munkácsy-díjas magyar szobrász

[szerkesztés] Főbb utak

• Ferihegyi út
• Gyöngytyúk utca
• Liget sor

[szerkesztés] Irodalom

• Dombóvári Antal: Rákosliget története 1907 - 1950. (Rákosmenti Helytörténeti Füzetek V. évf. 1. sz., 2007)