Puttin’ on the Ritz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Puttin’ on the Ritz egy népszerű zeneszám melyet Irving Berlin írt 1929-ben. A cím a „putting on the Ritz” szlengből származik, ami azt jelenti, hogy valaki nagyon divatosan öltözködik. A kifejezésben a „Ritz” a Ritz Hotel-re utal. A dalban példának Gary Cooper szerepel, mint az elegancia példája.

Berlin zeneszámának eredeti verziója a korabeli jómódú fehér New York-i lakosokra utalt akik körében népszerű volt, hogy afroamerikai dzsessz bárokban szórakoztak a Hárlemben. Berlin később átdolgozta a szöveget és általánosította.

Az eredeti szám 1929 és 1930 között igen népszerű volt. A gramofon felvételen Harry Richman és Fred Astaire szerepelt.

A dal azóta számos átdolgozást élt meg és számos műben szerepelt:

Benny Goodman szving verziója
Clark Gable 1939-es „Idiot's Delight” című filmjében
Egy táncos jelenet Fred Astaire 1946-os „Blue Skies” című filmjében
Egy emlékezetes és humoros verziója (Gene Wilder és Peter Boyle előadásában) Mel Brooks 1974-es Az ifjú Frankenstein című filmjében
Taco Ockerse 1982-es új hullámos feldolgozásában. A szám 4. helyezést ért el a American Billboard's Pop Chart-ban és 79. helyezést a VH1 100 Greatest One-hit Wonders-jében
Az 1988-as filmvígjátékban, az „A Riviéra vadorzói”-ban, melyben Steve Martin és Michael Caine játszották a főszerepet
A Family Guy egyik epizódjában, ami visszautalt az „ifjú Frankensteinre”
A Majd a komornyik „Bridegroom Wanted!” című részében Wooster előadja a számot Jeeves-nek.
Az eredeti zeneszám dallama felfedezhető a The Gift of Gab „The Writz” című számában a 4th Dimensional Rocketships Going Up című albumukon
A svéd együttes, az Onkel Kånkel „Puttin On The Fritz” száma
Brian Setzer és a Stray Cats 1987-ben készült remake-je
A Harvard Din & Tonics előadásában
A Shiny Toy Guns hasonló stílusban dolgozta át a számot mint Taco Ockerse
Ella Fitzgerald 1958-as Ella Fitzgerald Sings the Irving Berlin Songbook című lemezén

A legelső számos film közül melyben szerepelt a szám az 1930-ban készül musical, az azonos című „Puttin’ on the Ritz” volt. A filmet Edward Sloman rendezte, főszerepeiben pedig Harry Richman, Joan Bennett és James Gleason volt látható.