Physalis
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||
 Physalis peruviana
|
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
A Physalis növénynemzetség a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Elsősorban a melegebb, mediterrán tájakon több faját gyümölcséért termesztik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származásuk, élőhelyük
Dél-Amerikából, valószínűleg az Andok Egyenlítől délre fekvő vidékéről származnak, és több fajuk nemesítését is ott kezdték meg (még az indiánok). A mi szélességi körünkön kertek dísznövényei. A nemzetség mintegy 30 faja közül egy, a zsidócseresznye (lampionvirág) nálunk is megél, de ennek termése mérgező.
[szerkesztés] Felépítésük
Rokonaihoz (mint pl. a paradicsom) hasonlóan bokrokon nő; ezek mérete fajonként erősen különböző. Amíg a termés meg nem érik, a papírvékony levelek lampionszerű burokként veszik körül a gyümölcsöt. Ennek mérete és formája mint az egresé, a színe fajtánként más és más. Húsa puha és lédús; benne sok apró, sárgásfehér magot találhatunk.
[szerkesztés] Felhasználásuk
Az egész gyümölcs ehető, de az erősen bordázott, sárgástól világosbarnáig terjedő gyömölcsburok (hártyahéj) nem. Éretlenül még az éretten ehető fajok gyümölcse is mérgező. Fogyasztják nyersen, de készítenek belőle gyümölcssalátát, illetve kiadós salátát, kompótot és lekvárt is. Tortákhoz is jó. A penészedés elkerülése érdekében tárolni nagyon száraz és levegős helyen kell.
[szerkesztés] Fontosabb fajaik
- Közönséges földicseresznye – Physalis pruinosa
- Zsidócseresznye vagy lampionvirág – Physalis alkekengi L.
- Milpero – Physalis chenopodifolia Willd., Physalis philadelphica Lam.
- Mullaca – Physalis angulata, Physalis pubescens L.
- Perui földicseresznye vagy poha – Physalis peruviana, Physalis edulis
- Tomatillo – Physalis ixocarpa Brotero
