Pénzmosás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pénzmosás, „A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki. Ez konkrét összegre lefordítva legalább 590-1500 milliárd amerikai dollárt jelent évente.”
A Patrick Moulette-től származó idézet hatalmas összeget jelöl meg a pénzmosás volumeneként. A hatalmas összeg még elképesztőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a cikk ahonnan az idézet származik 2000-ben jelent meg! Semmilyen jel nem utal arra, hogy a pénzmosás volumene csökkent volna, ezért fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk róla. A bankok egyre több eszközt vetnek be a pénzmosás elkerülésére, ezért valószínűsíthetően egyre több piszkos pénz keres alternatív utakat, olyan területeket, ahol kevesebb óvintézkedést kell kijátszani, kisebbek az álcázási költségek. A mai magyar finanszírozási szektorban több irányból is megfigyelhető a lízing mindent elvisz szemlélet, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ismereteket adjunk át a pénzmosásról.
A következő oldalak nem kínálnak tuti tippet a pénzmosás felismerésére, az örökérvényű törvény szerint a bűnözők mindig egy lépéssel a bűnüldözők előtt járnak, de segítő kezet szeretnének nyújtani a piszkos pénzek felismeréséhez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Mi a pénzmosás?
A pénzmosás szó egyes források szerint Al Capone-tól ered, aki Chicago szerte működtetett pénzbedobós önkiszolgáló mosodákat, hogy ezzel leplezze bűncselekményekből származó pénzének forrását. A rendszer mai szemmel nézve szinte már-már primitíven egyszerű volt, de az akkori körülmények között megállta a helyét. Az Amerikai Egyesült Államokban már akkoriban is nagyon elterjedtek voltak az olyan típusú „csináld magad” mosodák, ahol a vevő a mosógépekbe aprót dobva, a kívánt programot beállítva tudta kimosni a magával hozott szennyest. A bolthálózat készpénzforgalma jelentős volt, az illegális forrásból származó pénzt egyszerűen csak a bevételekhez kellett könyvelni, és arra ügyelni, hogy a látszólag megnövekedett forgalmat illetve az ezáltal keletkező gépelhasználódást hamis számlákkal fedezzék.
Ezzel el is érkeztünk a pénzmosás körülíró típusú definíciójához: A pénzmosás célja nem profit realizálása, hanem a pénz illegális eredetének elfedése, és a részmozzanatait alkotó egyes műveletek szinte mindig legálisak, csak a művelet egésze illegális a szándék miatt.
A folyamat sokféleképpen elképzelhető, 4 közös elem azonban minden pénzmosási folyamatban megtalálható:
- Célja a pénz valódi eredetének és tulajdonosának elfedése;
- A pénz formája megváltozik;
- Törekednek az eljárás nyomainak eltüntetésére;
- Valaki folyamatosan szemmel tartja a folyamatot.
[szerkesztés] Pénzmosás fázisai
Három fázis modell alapján a pénzmosás folyamata a következőképpen írható le:
[szerkesztés] Elhelyezés
A szakasz célja, hogy az összegyűlt jelentős mennyiségű készpénzt bejuttassák a pénzügyi rendszerbe. Jellemzően büntetlen előéletű közvetítők felhasználásával, az azonosítási kötelezettség alsó határa alatti összegekben pénzt helyeznek el egy vagy több számlán. A befizetett pénzt egy meghatározott összeg elérése után átutalják. Az elhelyezés megkönnyítésére a piszkos pénzt gyakran nagy készpénzforgalmú helyek bevételei közé elegyítik (pl.: mosoda, autómosó, kaszinó, áruház… stb.). A gyorsabb ügymenet és a költségek csökkentése érdekében (egy közvetítő eltérő személyazonossága a nagy forgalmú helyeken fel sem tűnik) gyakran kerül sor hamis dokumentumok használatára. Nagyon fontos, hogy a pénz ebben a szakaszban fedezhető fel a legkönnyebben, ez a pénzmosás legkényesebb része.
[szerkesztés] Rétegzés
A rétegzés célja, hogy az illegális jövedelem elváljon eredeti forrásától, a bevételeket elrejtsék úgy, hogy a jövedelem megszerzője és az illegális pénz között ne lehessen kapcsolatot találni. Komplex pénzügyi tranzakciók segítségével kideríthetetlenné teszik a pénz eredetét. Jellemzően többszörösen összetett fiktív tranzakciókat hoznak létre off-shore és fantom társaságok között. Az egymást keresztező, fedő műveletek nehezen kibogozhatóvá, követhetetlenné teszik a pénz útját. Ha valahol egy nyomozó pénzmosásra utaló nyomokat talál, akkor több országon át kell a nyomokat követnie, ahol minden alkalommal engedélyek tucatjait kell beszereznie a nyomozáshoz. Ez persze időbe tellik, ami alatt a pénzmosás nyomait teljes körűen el lehet tüntetni.
[szerkesztés] Integrálás
Az utolsó fázis, a pénz eredete már szinte kideríthetetlen, a pénzmosó törvényes jövedelemként tüntetheti fel vagyonát, a teljes biztonság érdekében még adót is fizet utána! Mivel a pénz eredetéhez kétség sem férhet, ezért a megtisztított pénzt gond nélkül vissza lehet juttatni a gazdaságba, és legális üzletekbe fektetni.
[szerkesztés] Pénzmosási technikák
Jelen oldal célja, hogy bemutassuk a felderített pénzmosási technikák közül a legnépszerűbbeket. A bűnözők persze egy lépéssel mindig a bűnüldözők előtt járnak, a legújabb módszerek, trendek ezért nem is szerepelhetnek listánkban. A legismertebb pénzmosási eljárások címszavakban:
- Készpénzforgalomban történő pénzmosás;
- Adó túlfizetése;
- Élet és vagyonbiztosítások;
- Garantált kölcsönök – „holland szendvics”;
- Fiktív külkereskedelmi ügylet;
- Fiktív külkereskedelmi ügylet akkreditív felhasználásával;
- Radikális túlszámlázás;
- Árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletek;
- Ékszerek vásárlása;
- Szerencsejátékban való részvétel;
- Fedővállalkozások és fantomcégek;
- Pártok, egyházak;
- Apport alul/felül számlázása;
- Hamis választottbíráskodás;
- Részvénytranzakciók;
- Deviza tranzakciók;
- Pénzintézetek megszerzése.
