Vita:Neutrínó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk témája miatt a(z) Természettudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Vegyél részt a szócikk szerkesztésében! |
|||
Kitüntetett | Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 21. | |||
Megjegyzések
Az értékelők az alábbi megjegyzéseket hagyták: (szerkesztés, laptörténet, lap figyelése, frissítés)
[szerkesztés] DetektálásAz ismeretlen szerkesztő, aki ezt a szót bevezette ide nem értett sokat a magyarításhoz. A detect szó maga is egy ige amiből a detektál szóval egy másik igét képezett. Ilyet nem kellene csinálozni, mert a nyelvet nem szépíti. Sajnos a szó máshol is előfordul már de örömmel konstatálom, hogy a kiemelt szócikk képén a sokkal szebb 'neutrinóészlelés szót használjuk. LouisBB vita 2008. május 27., 08:58 (CEST) |
|||
|
[szerkesztés] 1930
Pauli 1930 decemberében írta a Tübingenben tartott konferencia résztvevőihez a hiressé vált levelét: Desperate remedy, amelyben megfogalmazta a neutrínó hipotézisét. Szerintem ezt az évet kellene a hipotézis megszületése dátumaként feltüntetni. Manno István
Köszönöm, javítottam. SyP 2006. május 5., 10:39 (CEST)
[szerkesztés] Nobel-díj
Csak Reines kapott Nobel-díjat!!!!!
- Igaz, javítottam. SyP 2006. május 5., 10:15 (CEST)
Én írtam el. Két forrásra hivatkozhatok: Marx György "A századforduló világsztárjai: a neutrínók" című cikke (Fizikai Szemle 2002., 7. sz.), valamint Korda András és Tolnai Domonkos Ez a mi Napunk című könyve. Mindkét helyen bővebben szó esik a neutrínó kimutatásáról, hogy pontosan melyikben szerepel helytelenül az adat - arra nem emlékszem. SzDóri 2006. május 5., 16:09 (CEST)
[szerkesztés] Reines név
Kedves Szerző, Frederick Reines miért nincs itt megemlítve? Javasolnám, hogy mindkét "neutrinó-kisérlet" csonkot ide mozgasd át, mert ezek ebben a remek szócikkben lennének az igaziak, szerintem.
Igazad van a nevek megemlítését illetően, szeretném viszont részletezni az egyes kísérleteket. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. november 2., 10:34 (CET)
[szerkesztés] Rövid vagy hosszú í
Nem értek hozzá, csak ösztönszinten: a neutrinó az véletlenül nem rövid „i”? – Váradi Zsolt 2005. október 31., 21:06 (CET)
Szakemberek is hosszú í-vel használják a Mindentudás Egyeteme honlapján. (Viszont a spin, amit én hosszúnak éreztem ösztönszerűen, az rövid.) -- Árpi (Harp) ✎ 2005. november 2., 10:34 (CET)
[szerkesztés] A tudomány nyelve
A helyesírási szabályzat és az egyéb bevezetett szabályok egyértelműen kimondják, hogy az idegen nyelvű kifejezéseket kiejtés szerint kell írni. A tudomány nyelve azonban gyakran nem esik egybe a szabályokkal, mivel a kifejezéseket itt elsősorban nem nyelvészek, hanem tudósok alkották és használják...hazánkban egy-egy szűk tudományterületen - pl. neutrínókutatás - belül kevés ember. Így többnyire a kifejezések angol és magyar fordítása is elfogadott. --SzDóri
[szerkesztés] Referálás előtt
Az egyes neutrínódetektorok adatait szerintem inkább egy neutrínódetektorok listája szócikkbe raknám. A neutrínódetektor szócikkben inkább általános leírásukat adnám (majd később). A neutrínó szócikk egy része átmehetne abba, ha valakinek lesz komolyabb energiája a neutrínó szócikkbe kivonatot készíteni. Akkor átmehetne egy rész fő szócikk-ként. Szerintem most hagyjuk itt.
A linkeknél inkább a tartalma látsszon, mint a webcím. Ezt referáláskor biztos fogják kritizálni. Szerintem a kevesebb, lehet, hogy több lenne. Lehet, hogy olyan irodalmat törölni kellene, amiben csak pár szó van a témáról, vagy oda kellene írni, melyik fejezetben van róla szó.
Ami lap még egyáltalán létezett, azt átírtam tartalom szempontjából, az elavult dolgoknak megpróbálok utánanézni, hátha még léteznek más címen. A pdf cikkeket most nem tudom megnézni.SzDóri 2007. január 18., 19:33 (CET)
"a hidrogén egyik nehézizotójává". A nehézizotópok (egybe írva) nem a nagy rendszámúak, itt nem külön kell írni? -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 18., 18:04 (CET)
De igen, javítottam SzDóri 2007. január 18., 19:29 (CET)
[szerkesztés] A napneutrínók iránya
A napneutrínók ugyanis - ellentétben az atmoszférikus neutrínókkal - irányfüggetlen háttérzajt keltenek.
Nem elírás az irányfüggetlen? Nehéz elképzelni, hogy a neutrínóáradat elindul a Napból, de a Földet beburkolja és mindenfelől egyformán érkezik... misibacsi 2007. augusztus 15., 09:52 (CEST)
Így van, és úgy látom javításra került. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. szeptember 17., 16:10 (CEST)
[szerkesztés] Neutrínó hatáskeresztmetszete
"A neutrínó hatáskeresztmetszete 6·1044 cm2. "
Érdekességek fejezet elején volt, pontosan minek a hatáskeresztmetszete? Olyan nem egy részecskének van, hanem egy kölcsönhatásnak: esetleg ólom-neutrínó kölcsönhatás? -- Árpi (Harp) ✎ 2007. november 30., 12:31 (CET)
[szerkesztés] Ez alig hihető.
> Az 1987 A szupernóva optikai észlelése 1987. február 24-én történt, a neutrínók detektálása pedig még ezt megelőzően, 1987. február 23-án 07:35 UTC időpontban. <
Ez a cikkbeli állítás a vákuumbeli fénysebesség meghaladásáról szól. Ez egyenértékű az időutazással, ami viszont köztudottan paradoxonhoz vezet. 82.131.210.162 (vita) 2008. május 26., 16:40 (CEST)
- Nem azt állítja a szöveg, hogy a neutrínók előbb érték el a Földet mint a fény, hanem azt, hogy optikailag csak február 24.-én észleleték, pedig már február 23.-án is látni lehetett volna. Perihelion vita 2008. május 26., 19:49 (CEST)
-
- Másrészt a fény nem tökéletes vákuumban haladt, hanem a csillagközi gázban, ami jó közelítéssel vákuum, de nem tökéletesen az, szerintem ez is okozhatja önmagában az egy napos késést a tízezer fényéves nagyságrendű utazásban (a neutrínókkal gyenegébb volt a kölcsönhatás). – KGyST vita 2008. május 27., 00:11 (CEST)
-
-
- Nanana. Az állításod ugyan érdekes, de itt senki nem állította, hogy 1 napot késett a fénye a beérkező neutrínókhoz képest. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy nem egyszerre érék volna el a Földet, szóval ne ködösítsünk. Perihelion vita 2008. május 27., 10:22 (CEST)
-