Megszemélyesítés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A megszemélyesítés, idegen szóval perszonifikáció (lat. personificatio) vagy antropomorfizáció olyan szókép, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel.
Az ikonográfiai megszemélyesítés szoros kapcsolatban van az allegóriákkal. A képzőművészeti megszemélyesítések legismertebb példája Delcroix: A Szabadság győzelemre vezeti a népet című festménye. Az ókori művészetben különösen gyakran alkalmaztak megszemélyesítéseket; a görög mitológiában néhány isten megszemélyesítés, néhány megszemélyesítés pedig isten. A megszemélyesítések oka Ernst Gombrich szerint a görög nyelv sajátosságaiban keresendő. A római művészetben is gyakoriak voltak a megszemélyesítések, majd ennek hagyománya hatott a középkor művészetére, ahol főleg az Egyház és a Zsinagóga megszemélyesítései voltak kedveltek.
