Megalánia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Megalania prisca (Owen, 1860) |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
A megalánia (Megalania prisca) egy nagyméretű kihalt hüllőfaj, amely a pleisztocén kori Ausztráliában élt, mintegy 40 000 éve halt ki. A neve magyarra fordítva kb. azt jelenti, „ősi óriásgyilkos”.
A megalánia hatalmas, varánusz-szerű hüllő volt: a hossza 5-6 m között, a tömege 500-600 kg között változott – vagyis kétszer-háromszor akkora volt, mint a ma élő legnagyobb varánuszfaj, a komodói varánusz (amelynek őse). Ennek megfelelően félelmetes ragadozó lehetett: erőteljes testfelépítéssel és hatalmas állkapoccsal, amelyben éles fogak ültek.
Viszonylag kevés csontmaradványát találták meg, azokat főleg Queensland, Új-Dél-Wales és Közép-Ausztrália területein, teljes csontváz egy sem került elő. Amit tudunk róla, azt nagyrészt a ma élő varánuszok jellegzetességei alapján következtetjük. Valószínű, hogy az életmódja megfelelt a mai varánuszok életmódjának: vagyis inkább dögöt evett, de ha alkalomadtán vadászott, akkor azt lesből tette. Zsákmányállatai feltehetően a pleisztocén kori Ausztrália nagytestű, növényevő erszényesei közül kerültek ki.
Mivel nem sokkal a mai ember ausztráliai megjelenése után halt ki, gyanítják, hogy ennek a túlzott vadászat lehetett az oka: vagy zsákmányállatat irtották ki, vagy magát a megalániát. Mások szerint kipusztulását a pleisztocén végi gyors felmelegedés okozhatta: ennek következtében sivatagosodott el Ausztrália nagy része. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)
Legközelebbi élő rokona a szintén Ausztráliában élő óriás tarka varánusz (Varanus giganteus), amely 2,5 méter hosszúra is megnőhet.
