ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
MathML - Wikipédia

MathML

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Mathematical Markup Language (MathML, matematikai leíró nyelv) egy XML alapú, matematikai lejegyzést leíró nyelv. Célja a matematikai formalizmust szabványos módon beágyazni a világhálón található dokumentumokba. A W3C matematikai munkacsoportjának ajánlása.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

Az 1.01-es verzió specifikációját 1999 júniusában tették kózzé, majd a 2.0-s verzió 2001 februárjában jelent meg. 2003 októberében elkészült a MathML 2.0-s verziójának második kiadása, ez lett a végleges változat. 2006 júniusában elkezdődött a MathML 3 ajánlásának elkészítése, amelyet 2008 februárjáig terveznek befejezni.

Az ajánlott URI névtér: [1].

[szerkesztés] Megjelenítés és tartalom

A MathML szabvány két részből áll: a megjelenítést leíró rész (Presentation MathML) és a tartalmat leíró rész (Content MathML).

[szerkesztés] Példa

A másodfokú egyenlet megoldóképlete:

x = \frac{-b \pm \sqrt{b^2 - 4ac}}{2a}

Presentation MathML-ben:

<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">
 <mi>x</mi>
 <mo>=</mo>
 <mfrac>
  <mrow>
   <mrow>
    <mo>-</mo>
    <mi>b</mi>
   </mrow>
   <mo>&PlusMinus;</mo>
   <msqrt>
    <msup>
     <mi>b</mi>
     <mn>2</mn>
    </msup>
    <mo>-</mo>
    <mrow>
     <mn>4</mn>
     <mo>&InvisibleTimes;</mo>
     <mi>a</mi>
     <mo>&InvisibleTimes;</mo>
     <mi>c</mi>
    </mrow>
   </msqrt>
  </mrow>
  <mrow>
   <mn>2</mn>
   <mo>&InvisibleTimes;</mo>
   <mi>a</mi>
  </mrow>
 </mfrac>
</math>

És Content MathML-ben:

<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">
  <apply>
    <eq/>
    <ci>x</ci>
    <apply>
      <frac/>
      <apply/>
        <csymbol definitionURL="http://www.example.com/mathops/multiops.html#plusminus"><mo>&PlusMinus;</mo></csymbol>
        <apply>
          <minus/>
          <ci>b</ci>
        </apply>
        <apply>
          <sqrt/>
          <apply>
            <minus/>
            <apply>
              <power/>
              <ci>b</ci>
              <cn>2</cn>
            </apply>
            <apply>
              <times/>
              <cn>4</cn>
              <ci>a</ci>
              <ci>c</ci>
            </apply>
          </apply>
        </apply>
      </apply>
      <apply>
        <times/>
        <cn>2</cn>
        <ci>a</ci>
      </apply>
    </apply>
  </apply>
</math>

[szerkesztés] Támogatottság

[szerkesztés] Internet böngészők

Az elterjedtebb böngészők közül a Gecko alapúak frissebb változatai alapból támogatják (Firefox, Camino). Más böngészőkhöz, például az Internet Explorerhez külső plugint lehet használni.

[szerkesztés] Külső hivatkozás


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -