Makk Károly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Makk Károly (Berettyóújfalu, 1925. december 23.) filmrendező
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Mozigépész édesapja révén nemcsak a mozi szó szerinti közelsége adatott meg neki gyermekkorában, hanem érettségi után egy gyakornoki állás is a budapesti Hunnia Filmgyárban. Budapesten iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakára, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Innen hívta őt a filmszakmába Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban már a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Radványi Gézával.
A Valahol Európában című Radványi-filmben ügyelő volt, és dolgozott Gertler Endre, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett.
1950-ben azonban Máriássy Félix őt választotta asszisztensének a Kis Katalin házassága című filmjéhez, így kapott diplomát. 1954-ben, 10 éves szakmai gyakorlat után elkészíthette első játékfilmjét Szigligeti Ede vígjátéka alapján.
A Liliomfi a kor (1954) egyik legnézettebb filmje lett, főként bájos és humoros biedermeier történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedő színészi játéknak köszönhetően (Dayka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor).
Az 1955-ben készült A 9-es kórterem - sematikus vonásai ellenére - magán hordta a neorea-lizmus és Antonioni hatását. Ettől kezdve Makk Károly évente forgat filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig 1-1kiemelkedő alkotást. A Mese a 12 találatról, a 39-es dandár és a Fűre lépni szabad közül így emelkedik ki az 1958-ban készített Ház a sziklák alatt, ez a komor lélektani kamaradráma, a múlt, a háború, az örökség terheitől szabadulni nem tudó, balsorsa felé végzetesen sodródó férfi filmnyelvileg is releváns drámája. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, ill. a magyar-román koprodukcióban készült Bolondos vakáció után készült el 1970-ben a Szerelem Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával, máig a legnagyobb Makk-film.
Az ezt követő Macskajáték az Örkény-mű nyomán, a Szkalla nővérek tragikomikus története formanyelvi bravúr, az Egy erkölcsös éjszaka pedig hangulatos, megkapó kor- és lélekrajz Hunyady Sándor novellájából, a Vöröslámpás házból.
Az 1970-es évekre vált egyértelművé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és mi-liőteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz. Ideális partnere e filmekben Tóth János operatőr.
Az 1980-as évek elején Makk ismét remekművel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejű korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözőséghez való emberi jog tragikus ellehetetlenülésének ábrázolása is.
1951 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanár.
[szerkesztés] Filmjei
- Kék nyakkendős csillagok (betiltották)
- Gyarmat a föld alatt (1951)
- A képzett beteg (1952)
- A harag napja (1953)
- Liliomfi (1954)
- Simon Menyhért születése (1954)
- A 9-es kórterem (1955)
- Mese a 12 találatról (1956)
- A 39-es dandár (1959)
- Ház a sziklák alatt (1959)
- Fűre lépni szabad (1960)
- Megszállottak (1961)
- Elveszett paradicsom (1962)
- Az utolsó előtti ember (1963)
- Öröklakás (1963)
- Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig? (1964)
- Isten és ember előtt (1968)
- Bolondos vakáció (1968)
- Szerelem (1971)
- Macskajáték (1972)
- Les évasions célèbres (A Le prince Rakoczi című epizód) (1972)
- Egy erkölcsös éjszaka (1977)
- Philemon és Baucis (1978)
- Drága kisfiam (1978)
- A téglafal mögött (1979)
- Két történet a félmúltból (1980)
- Egymásra nézve (1982)
- A vadász (Die Jäger; 1982)
- Játszani kell (1984)
- Az utolsó kézirat (1986)
- Magyar rekviem (1991)
- Egy tubarózsa (1994)
- Eine Mutter kämpft um ihren Sohn (1994)
- Szeressük egymást gyerekek! (1996)
- A játékos (1997)
- Waterlooi győzelem (2000)
- Rejtélyes viszonyok (2002)
- Garas Dezső-portré (2002)
- A boldogság felé indultam én... (2002)
- Egy hét Pesten és Budán (2003)
- Lili (2003)
[szerkesztés] Díjak, elismerések
- Balázs Béla-díj (1959)
- Érdemes művész (1970)
- Kossuth-díj (1973)
- Kiváló művész (1982)
- Hazám-díj (2003)
- Budapest díszpolgára (2004)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Makk Károly a PORT.hu-n
- Makk Károly az Internet Movie Database oldalain
- Interjú Makk Károllyal
- Makk Károly a filmjeiről – beszélgetőtársak Darvas Iván és Törőcsik Mari (real audio formátumban)