Vita:Magyar államfők listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Vegyél részt a szócikk szerkesztésében!
Bővítendő	Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4.
A szócikk értékelői egyelőre nem hagytak a besorolással kapcsolatos megjegyzéseket a lapon. Ha teheted, nézd át a szócikket, és írd le észrevételeidet itt.
Magyar történelmi szócikkek minőség szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Archívum (?)

---

2004. június 10-től

• 2006. 02. 06.

[szerkesztés] Lektor-sablont levettem, cikk alátámasztva, hivatkozva, kitisztogatva

1. Elnöki tanács elnökei | Az elnöki tanács elnökei, ha papíron a rendkívül zavaros jogi koncepcióval megalkotott tanács elnökei voltak is, tehát személyükben nem voltak az állam feje, reprezentációs értelemben mégis akként működtek (maga az elnöki tanács se nagyon létezett, hiszen parlamenti képviselőkből állt, és leginkább csak aláírásra gyűltek össze néha néha). Tehát hagyományosan, ha nem is teljesen pontosan, őket elnökként kezeljük. Nem egy lista feladata, hogy a szubtilis különbséget elmagyarázza, tehát őket bennehagytam. A megjegyzésben oda van vésve az elnöki tanács. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:25 (CET)
2. Második vagy harmadik köztársaság? | Most a második köztársaság van, nem aharmadik. 1918-1919 között népköztársaság volt. --maxval 2007. január 3., 10:19 (CET)
   • Ettől függetlenül, hiába hívták Károlyiék népköztársaságnak azt az alakulatot, az volt az első magyar köztársaság, a tanácsköztársaság előtti. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:22 (CET)
3. Párthovatartozás | Én is javaslom az első oszlop törlését, ill. a négy oszlop tartalmának átrendezését. A táblázat első (baloldali) oszlopa feltétlenül a manus NEVE legyen. Második oszlop lehetne az élt tól-ig, utána a hivatalban tól-ig (vagy fordítva), és a negyedik maradhatna ahogy van, megjegyzések, egyéb infók, pártállás, stb. A pártállami időszakban a pártállás is jó, de átírnám a jobboldali oszlopba. Én a Szövetségi kancellár (Ausztria) szócikkben ezt a mintát követtem, ajánlom itt is. üdv. Akela 2007. január 5., 19:22 (CET)
   • Mivel az alkotmány szerint nem lehet párttag a köztársaság elnöke, a diktatúrában pedig értelemszerűen az volt, töröltem ezt az oszlopot, akit érdekel, a vonatkozó cikkekben tájékozódhat a körülményekről, hogy ki minek a tagja volt. Ez az államfő esetében irreleváns szempont egy listán. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:49 (CET)

• Na, ez így most több nagyságrenddel jobb és rendezettebb, mint előzőleg volt. A harmadik köztársaság szerintem is egyértelmű. Hivatalos előfordulásokban is harmadikként emlegetik a mait (1918, 1946 és 1989). Kösz. üdv. Akela 2007. március 8., 17:12 (CET)
  • Köszönöm, a következő nagy falat a magyar uralkodók lesznek. Arra még erősítek egy kicsit előtte. :o) A segíccség mindig jól jön. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:44 (CET)

[szerkesztés] Múltidő

A történelmi eseményekhez múltidőt kéne használni. -- nyenyec ☎ 2007. március 8., 17:13 (CET)

Ezzel kapcsolatban kétféle hagyomány létezik, egyformán erősek. Az egyik a múlt idejú események időtlen voltára utaló ún. „praesens classicum”, azaz klasszikus jelen, a másik az egyszerű múlt. Ez teljességgel ízlés dolga, stilisztikai dimenzió, nem nyelvhelyességi. Ahogy teccik. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:27 (CET)

De egy művön belül legyen egységes.

→ Wikipédia:Formai útmutató#Igeidők használata -- nyenyec ☎ 2007. március 8., 17:31 (CET)

„Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt” – nos ez éppen ez az eset (Idézet ugyanonnan). Nagy kedvem volna itten mesélni az időtlen jelenről, mert egy nagyon gazdag, szép eszköz, de megállom. :o) Lényeg a lényeg: ami ízlés kérdése, abban irányelv se döntsön. Megkívánhatunk annyit, hogy egy cikken belül lehetőleg ne váltogassuk a kettőt. Ez a cikk nem váltogatja, konzekvensen jelenezik, ahogy az kronológiákban szokásos. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:33 (CET)

[szerkesztés] Nem találom Hock plébánost, Károlyi elődjét

Mazarin 2007. április 12., 16:44 (CEST)

Hát ez jó kérdés. A Nemzeti Tanács elnökeként 1919. január 11-ig elvileg fel kéne tüntetni, ha nem volna az időszak több mint zavaros. Tudtommal nem szokás őt az államfők listáján szerepeltetni, de jó volna, ha ennek valahol utána lehetne járni. Az, hogy Károlyi a "Nemzeti Tanáccsal" együtt gyakorolta az államfői jogokat, egy elfogadott megállapítás, de most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy ebben kinek milyen szerepe volt. Persze jó lenne a teljes tanácsot feldolgozni, és Hock mindenképpen érdemelne egy cikket. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 12., 17:04 (CEST)

Sőt: Hun van Kossuth??? A Habsburgok trónfosztása után ő bizony államfő volt. Én amúgy államfőnek tekintem a királyt is, nem véletlenül. Én amúgy államfőnek tekintem a királyt is, nem véletlenül. Államfő= király, régens (kormányzó, plusz egyéb címek: nemzetvezető), elnök. Stimmt? Mondjuk, konkrétan Magyaro. esetében az Államfők listája első pár sorában csak be kellene linkelni a Magyar vezérek listája (bár nem lévén állam, ugye ők nem fők), majd a Magyar uralkodók listája szócikket, és szintén link az elnökökre. Ez ugye három rész.--Mazarin 2007. április 15., 16:11 (CEST)

A vezérek azért nem jönnek jól, mert államfője csak államnak lehet, és mondjuk az államiságunkat István előttre azért nem szoktuk visszavezetni, viszont nyilván kell vezérek listája és utalás a magyar őstörténetben a vezérekre. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:36 (CEST)

Hm. A kormányzókat nem vettük be, és úgy tekintettük, hogy az államfők a Habsburgok végleges távozásával kezdődnek. Azt hiszem, az egy elfogadható álláspont, ha úgy tekintjük, hogy az elbukott forradalom és szabadságharc a királyság történetében epizód, ha nagyon fontos is, tehát Kossuthnak az uralkodói listán van a helye zárójelben, mint átmeneti főszereplőnek. Azok a kronológiák, amiket forrásnak használtam a lista megtisztításakor, szintén 1918-cal kezdik az államfők listáját. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:15 (CEST)

Ami pedig a királyokat illeti, hát ők része ám a listának, csak külön oldalon a terjedelem miatt. Velük kezdődik a szócikk. És persze nem egyszerű a helyzet, ez az egész nagyon szépen mutatja a történelmünk bonyolultságát. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:15 (CEST)

[szerkesztés] Jav. és kérd.

Talán sokkal egyszerűbb lenne nem foglalkozni a minőséggel annyira, pustán a kronológiára tenni a hangsúlyt?Mazarin 2007. április 15., 16:21 (CEST)

Na de hisz épp ezaz! Ahhoz, hogy a kronológia egy kicsit is megbízható legyen, minden mást tisztázni kell, ami legjobban éppen a Károlyi körüli zűrzavarból derül ki. Semmi sem egyszerű. Legyen csak nagyon megbízható ez a liszta. Sokat tanultam menet közben, amíg megpróbáltam tisztázni, hogy a zűrzavaros körülmények között mégis ki az, aki leginkább államfőnek tekinthető. Eléggé elképesztő, hogy mennyire mutatja a mélységes zűrzavart az, amikor a tetőn ilyen káosz van. Sokmindent végig kell gondolni az országról és a történelmünkről, miközben egy ilyen látszólag könnyen eldönthető témában nyomoz az ember. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:39 (CEST)

[szerkesztés] Magyar vagy Magyarország

Ahol Garbai Sándort József főherceg váltja, ott egyértelműbb lenne a címet "Magyarország államfőinek listája" formára alakítani. Sztem legalábbis. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. február 10., 10:58 (CET)