Magyar Történelmi Társulat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont.

A Magyar Történelmi Társulat 1867. május 15-én alakult a hazai történettudomány művelése, népszerűsítése, levéltári kutatások rendezése, valamint a hazai történelmi források kiadása céljából.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 1895-ös működési adatok 2 Elnökei 3 Publikációi 3.1 Történelmi tár (Történeti életrajzok) 3.2 Forráskiadványok 3.3 Házi történelmünk emlékei

[szerkesztés] Története

Az első értekezletet ez ügyben 1867. február 2-án Ipolyi Arnold hívta össze. Itt beszélték meg a társulat alakításának módozatait s küldtek ki egy bizottságot (Thaly, Ipolyi, Pesty, Rómer) az alapszabályok kidolgozására. Az első közgyűlést 300 taggal május 15-én tartották az Akadémia üléstermében, amelyen megvitatták és elfogadták az alapszabályokat. Az első titkár Thaly Kálmán volt, ugyanő lett szerkesztője a társulat 1867. júliusban megindított szakfolyóiratának, a Századoknak is 1875-ig, amikor Szilágyi Sándor váltotta fel. Könyv- és levéltári kutatások céljából a történelmi kirándulások rendezését is ügykörébe vonta a társulat, melyeket kezdetben minden évben, később háromévenként tartottak. Első volt a kolozsvári, ezt követte a hontvármegyei 1869., a vasvármegyei 1870., zemlén-ungi 1873., a zólyom-besztercebányai stb. kirándulás, melyeken több mint 134 levéltárt kutattak át a társulat tagjai, miközben több nevezetes irodalmi felfedezést is tettek, igy egy ilyen kirándulás alkalmával fedezték fel 1871. Csicseren a Szabács viadala című, 1473-ban írt magyar költeményt, 1874. Zólyom-Radványban Balassi Bálint ismeretlen költeményeit, amelyeknek kiadásáról is a társulat gondoskodott (1879).

[szerkesztés] 1895-ös működési adatok

A társulat tagjai a korabeli alapszabályok értelmében alapító (100 és 200 frtos), évdíjas rendes (5 frt) és külföldi tiszteleti tagok lehettek. Tagjainak száma 1895. november 1-jén: 370 alapító, 1638 évdíjas rendes, 11 külföldi tiszteleti tag. A társulat törzsvagyona 52400 frt, mely összeg a Pesti hazai első takarékpénztárnál van elhelyezve. Az 1896. évre előirányzott bevétel 13428 frt. Évenkint febr. egy rendes évi közgyűlést és minden hónapban (júl. és aug. kivételével) egy választmányi ülést tart a társulat. Az igazgatást a társulat igazgató választmánya gyakorolja, amely az elnökkel és 2 alelnökkel együtt 60 tagból áll. A választmányi tagokat a rendes évi közgyűlés választja a társulat alapító és rendes tagjai közül, oly módon, hogy a tagok egy harmada minden évben kilép, akik azonban újra megválaszthatók. Könyvtára az Egyetemi Könyvtárban, levéltára a Magyar Nemzeti Múzeumban van elhelyezve.

[szerkesztés] Elnökei

• A második közgyűlésen (június 13.) elnökké megválasztották Mikó Imre grófot, aki e tisztet 1876-ig viselte.
• Későbbi elnökök:
  • Horváth Mihály (1877-78),
  • Ipolyi Arnold (1878-86),
  • Kemény Gábor báró (1887-88),
  • Széchen Antal gróf (1889-94),
  • Teleki Géza gróf (1894. június 7.).

• • Kosáry Domokos (?-2007)
  • Orosz István (2007)

• • Thallóczy Lajos

[szerkesztés] Publikációi

[szerkesztés] Történelmi tár (Történeti életrajzok)

A társulat irodalmi működését ami illeti, a Századok mellett 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia segélyezésével megindította a történeti anyag közlése céljából a Történelmi tár évnegyedes folyóiratot, 1885 óta Történeti életrajzok címen történeti monográfiákat ad ki, melyek eddig Mária királynő, Zay Ferenc, Széchy Mária (II.) Forgách Zs., Pázmány, Kun László, (III.) Rákóczi Zsigmond, Békés Gáspár, Béldi P., Nyári Krisztina, (IV.) Thurzó I., Thököly, Csák Máté, (V.) Bakócz Tamás, Maylád I., (VI.) Bethlen G., Mátyás király, (VII.) Kovacsóczy Farkas, II. Rákóczi Gy., (VIII.) Nagy Lajos király, (IX.) Weiss Mihály, I. Rákóczi Gy., (X) Gvadányi J., Corvin János, (XI) Esterházy Pál és Zrinyi Miklós költő életrajzát hozták, 1895. népszerű felolvasások rendezését kezdte meg s az első felolvasást egy külön füzetben ki is adta.

[szerkesztés] Forráskiadványok

A társulat forráskiadványai: Hazai okmánytár, I. köt. (1879), A Zichy-család okmánytára I-VIII., Nagy Imre, újabban (6. és 8. köt.) Kammerer Ernő szerkesztésében (1871-95). A széki gróf Teleki-család oklevéltára I., II. Barnabás S. szerkesztésében (1895).

[szerkesztés] Házi történelmünk emlékei

Egy másik nagy vállalkozása a Házi történelmünk emlékei következő négy osztállyal: 1. Udvartartás és számadás-könyvek. 2. Régi magyar szakácskönyvek. 3. Leltárak és hozományjegyzékek. 4. Házi orvoskönyvek. Szerk. Radvánszky Béla br. Eddig megjelent kötetei: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása (1888) és Régi magyar szakácskönyvvek (1893). Pályadíjak kitűzésével is hatott a történettudomány fejlesztésére s Csánky Dezső, I. Mátyás király udvara és Chömberr Gyula, Corvin János életrajza stb. ezeknek köszönik létrejöttüket.