Magyar Nemzeti Tanács (vajdasági magyar kisebbségi önkormányzat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben (mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése) döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat.

Tartalomjegyzék 1 Törvényes alap 2 Megalakulás 2.1 Előzmények 2.2 Alapítási vita 3 Szervezeti felépítése 3.1 Szervei 3.2 Intézményei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Törvényes alap

A „Jugoszláv Szövetségi Köztársaság” (vagyis a Második Jugoszlávia 1991-92-es széthullásával Szerbiára és Montenegróra zsugorodott föderáció) Szövetségi Képviselőháza 2002. február 26-án fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt.

A Kisebbségvédelmi törvény értelmében az állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem előtt tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett. A nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érintő döntések meghozatala előtt az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét.

A nemzeti tanácsok választásáról szóló külön törvény elfogadásáig azok megválasztása a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium Szabályzata alapján közvetett módon, elektorok útján történik.

[szerkesztés] Megalakulás

A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyűlésen került megválasztásra. Az elektorok azok az általános választásokon - szövetségin, köztársaságin, tartományin vagy helyi önkormányzatin - mandátumot nyert képviselők, akik magyar pártok színeiben indultak.

A Magyar Nemzeti Tanács 2002. október 19-én tartotta első, alakuló ülését, elfogadta a testület alapszabályát és ügyrendjét, megválasztotta elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén, 2002. december 6-án került sor.

[szerkesztés] Előzmények

1999. augusztus 20-án Szabadkán - még Slobodan Milošević uralma idején és az említett törvényes keretek és állami felhatalmazások nélkül – megalakult az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács. Ez a testület az MNT elődjének tekinthető.

[szerkesztés] Alapítási vita

Az MNT megalakításának módjával nem értett egyet minden vajdasági magyar párt. Mivel az elektorok között túlnyomó többségben voltak a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői, azok a pártok, amelyek csak sokkal kevesebb kéviselővel rendelkeztek, vagy egyáltalán nem volt választott képviselőjük, azt szorgalmazták, hogy az MNT tagjait közvetlen szavazással, csak a magyar választópolgárok névjegyzéke alapján válasszák meg. Az etnikai alapú választói jegyzéknek az összeállítása azonban a mai napig politikai korlátokba ütközik.

[szerkesztés] Szervezeti felépítése

[szerkesztés] Szervei

• Elnök (Józsa László)
• 3 alelnök (Bányai János, Böröcz József, Szombathy Zoltán)
• Jegyző (Varga László)
• Intéző Bizottság (elnöke Pásztor Bálint)
• Szakmai bizottságok
  • Oktatási
  • Tájékoztatási
  • Nyelvhasználati
  • Kulturális
  • Pénzügyi és gazdasági
• Konzultatív testületek
  • Egyházi Tanács
  • Önkormányzati Vezetők Fóruma

[szerkesztés] Intézményei

• Magyar Szó Lapkiadó Kft.
• Hét Nap Lapkiadó Kft.
• Szekeres László Alapítvány
• Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Kft.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyar Nemzeti Tanács honlapja