Kumik ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kumik ábécé a kumik nyelv írására használatos. A nyelvet 1928-ig arab betűkkel írták, majd 1928 és 1938 között latin írással. A ma is használatos írást 1938-ben, a cirill írás módosításával alakították ki.
| nagybetű | kisbetű | az 1928-os latin ábécé |
ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | Allworth[4] | IPA |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | [a] |
| Б | б | b | b | b | b | b | [b] |
| В | в | v, w[5] | v | w | v | v | [w] |
| Г | г | g | g | g | g | g | [g] |
| Гъ | гъ | ƣ | g" | ğ | g" | gh | [ɣ] |
| Гь | гь | h | g' | h | g' | h | [h] |
| Д | д | d | d | d | d | d | [d] |
| Е | е | e | e | e, je[6] | e | e, ye[7] | [e], [je] |
| Ё | ё | jo | ë | ö, jo[8] | ё | yo | [jo] |
| Ж | ж | c, ƶ | ž | ž | zh | j, zh[9] | [ʤ], [ʒ] |
| З | з | z | z | z | z | z | [z] |
| И | и | i | i | i | i | i | [i] |
| Й | й | j | j | j | ĭ | y | [j] |
| К | к | k | k | k | k | k | [kʻ] |
| Къ | къ | q | k" | q | k" | q | [q] |
| Л | л | l | l | l | l | l | [l] |
| М | м | m | m | m | m | m | [m] |
| Н | н | n | n | n | n | n | [n] |
| Нг | нг | ŋ | ng | ŋ | ng | ng | [ŋ] |
| О | о | o | o | o | o | – | [o] |
| Оь | оь | ɵ | o' | ö | o' | ö | [œ] |
| П | п | p | p | p | p | p | [pʻ] |
| Р | р | r | r | r | r | r | [r] |
| С | с | s | s | s | s | s | [s] |
| Т | т | t | t | t | t | t | [tʻ] |
| У | у | u | u | u | u | u | [u] |
| Уь | уь | y | u' | ü | u' | y | [y] |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | [f] |
| Х | х | x | h | x | kh | kh | [x] |
| Ц[10] | ц | ts | c | c | ts | ts | [ts] |
| Ч | ч | ç | č | č | ch | ch | [ʧʻ] |
| Ш | ш | ş | š | š | sh | sh | [ʃ] |
| Щ[10] | щ | şç | ŝ | šč | shch | shch | [ʃʧ] |
| Ъ | ъ | – | " | " | " | " | – |
| Ы | ы | ь | y | y | y | ï | [ɨ] |
| Ь | ь | – | ' | ' | ' | ' | – |
| Э | э | e | è | è, e[11] | ė | ë | [e] |
| Ю | ю | ju | û | ü, ju[12] | iu | yu | [ju] |
| Я | я | ja | â | ja | ia | ya | [ja] |
Az 1928-as latin ábécé betűrendje a következő volt:
A, B, C, Ç, D, E, F, G, Ƣ, H, I, J, K, L, M, N, Ŋ, O, Ɵ, P, Q, R, S, Ş, T, U, V, W, X, Y, Z, Ƶ, Ь
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ^ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ^ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ^ Idegen eredetű szavakban v, egyébként w.
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
- ^ Szó elején ye, egyébként e.
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után jo, egyébként ö.
- ^ Idegen szavakban zh, egyébként j.
- ^ a b Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után ju, egyébként ü.
