Kremsmünsteri apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

A kremsmünsteri apátság látképe déli irányból

Látkép északkeleti irányból. Baloldalon elöl a matematikai torony látható a csillagvizsgáló kupolával.

A kremsmünsteri apátság Szent Benedek-rendi kolostor a felső-ausztriai Kremsmünsterben. A kolostor jelenleg 63 szerzetessel működik, akik részben a kolostorban, részben a környék gyülekezeteiben, illetve Brazília egyik legszegényebb vidékén, Barreirasban végik szolgálatukat.

[szerkesztés] Története

A kolostort III. Tasziló bajor herceg alapította 777-ben. A legenda szerint az alapítás Tasziló fia, Gunther emlékére történt, akit egy vadkan ölt meg. Gunther sírja a templomban található.

A régi épületrészek használata mellett a 17. század közepén egy terjedelmes építmény jött létre, amely a melki apátság mellett a legnagyobbak közé tartozik Ausztriában. Az építőmester ugyanaz a Jakob Prandtauer volt, aki Melkben a kolostortemplomot építette.

Az apátság iskolája 1549 óta létezik. Az apátsági gimnáziumban végezte tanulmányait Adalbert Stifter költő is.

[szerkesztés] Leírása

Az apátságnak a déli szárnya a legnagyobb, kb. 290 méter hosszú. Itt találhatóak az apátság legfontosabb helyiségei: a refektórium, a könyvtár és a császári terme. A déli szárnyat keleten az 51 méter magas matematikai torony zárja le, amelyben a csillagvizsgáló is található. A torony egyes emeletein a különböző tudományok gyűjteményei kaptak helyet.

[szerkesztés] Az apátsági templom

Az 1277-ben befejezett templomot Szent Agapitusnak szentelték. A 17. század elejétől kezdve Carlo Antonio Carlone, Giovanni Battista Colomba és Giovanni Battista Barberini irányításával barokk stílusban alakították át, ami alapvetően megváltoztatta a templom jellegét. Míg Anton Wolfradt apát idején még csak a kórus átépítésére szorítkoztak, az 1670-es évektől kezdődően Carlo Antonio Carlone vezetésével átfogó változtatásokra került sor. Először eltávolították a kórusról a 17. század elején felhelyezett kupolákat és a teljes belső teret ellátták kiváló minőségő, igen plasztikus hatást keltő stukkókkal. A nyugati homlokzat 1681-es átalakítása Giovanni Battista Barberini nevéhez fűződik. Az ószövetségi jeleneteket ábrázoló belső freskók kivitelezését a kremsi Grabenberger fivérek végezték, akik közül leginkább Michael Christoph tűnt ki. Ifj. Johann Michael Zürn márványból készült angyalalakjai, amelyek a számos mellékoltár mellett állnak és térdelnek, az osztrák barokk szobrászat lenyűgöző példái. A barokk átalakítás 12 évet vett igénybe.

A templom méretei figyelemre méltóak: a teljes hosszúsága 78 méter, a szélessége 21 méter. A főhajó magassága 18 méter, a mellékhajóké 12 méter.

A főoltárképet Andreas Wolf festette 1712-től tizenkét év alatt. A müncheni udvari festő 6,3 m × 3,8 m nagyságú képe Jézus színeváltozását ábrázolja. A kép súlyos rézkeretét Josef Anton Pfaffinger átlagos minőségű angyalfigurái (1714) tartják. A kép talapzata tabernákulumot formáz, amely talán Jakob Prandtauer tervei alapján készült (1714-1717).

A kórust és a főhajót kiemelkedő művészi értékű szentélyrekesztő rács választja el. A középsőt Valentin Hofmann kovácsolta (1718), a szélsőket pedig Hans Walz (1616–1618).

A főhajó további értékes darabja az Urban Remele által készített szószék (1713), illetve a kitűnő flamand szőnyegek, amelyek a pilléreket borítják. A brüsszeli Reydams műhelyben a 17. század végén készített szőnyegek a bibliai József egyiptomi történetét ábrázolják.

Az apátságban őrzik az úgynevezett Tasziló-kelyhet, amelyet az alapító Tasziló herceg és Luitpirga nevű felesége adományozott a kolostornak 780 körül.

[szerkesztés] Könyvtár

Az apátsági könyvtár Ausztria egyik legnagyobb és legrégebbi könyvtára; kb. 200 000 kötettel.

Az építést Carlo Antonio Carlone kezdte el 1680 körül. A 65 méter hosszúságú épület mennyezetét híres történelmi személyek, tudósok és irodalmárok arcképei díszitik (Melchior Steidl munkája). Az 1960-as években épített raktárban elsősorban 20. századi könyveket tárolnak. A régi rész négy egymásbanyíló teremből áll: görög terem, latin terem, kis terem és Benedek-terem.

A görög terem freskói Mózest ábrázolják a törvényekkel, valamint a Bábel-torony építését és a Septuaginta elkészítését. A latin teremben és a kis teremben Salamon király és Sába királynője láthatóak. A Benedek-terem freskói Pál apostolt és a tizenkétéves Jézust jelenítik meg.

Az apátság egyik legbecsesebb kincse, a Codex Millenarius, a négy evangélium latin fordítását tartalmazza. A kódex 800 körül keletkezett az apátság anyakolostorában (Mondsee), esetleg éppen az apátságban. Értékes könyvek még az Aich-Biblia a 14. század elejéről, egy zsoltároskönyv 1465-ből a régi apátsági templom képével, illetve a Salzburgból származó Szegények Bibliája (1360-70).

[szerkesztés] Gimnázium

Az apátságban egy humán tantárgyakra illetve nyelvi oktatásra orientált bentlakásos gimnázium talélható. A valamikori kolostori belső iskola 1549 óta nyilvános intézményként működik.

2007-ben a gimnáziumnak kb. 350 tanulója volt. A 38 tanárnak mintegy egynegyede pap. A bentlakás és a napközi otthon az atyák szellemi vezetése alatt áll.