Krapina
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Krapina (régi magyar nevén Korpona) város a mai Horvátországban Krapina-Zagorje megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az egykori Varasd vármegye nyugati részén a Mala Krapina folyó völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Krapina folyóról kapta, amely mellett fekszik, az pedig a horvát krap (= ponty) főnévből való.
[szerkesztés] Története
A város melletti Hušnjak-domb egy hasadékában 1899-ben több mint 900 ősembercsontra bukkantak. A leletek a korai neandervölgyi embertől származnak, mintegy 130 000 évvel ezelőttről.
A város területén már a római korban is erődítmény állott. A települést 1193-ban említik először. Korpona várát 1258 körül Zagoriai Tamás fia Farkas comes építtette. 1271 előtt a Héder nembeli Henrik, a Kőszegiek őse foglalta el. 1339-től királyi várként a zagorai ispánság központja. 1399-től a Cilleieké, 1457-től zálogban Vitovec Jánosé. A várossal szemben a Szabács-dombon állt egykor a Keglevichek vára, melyet 1581-ben romboltak le. A krapinaiak kegyszobrát a 17. században Jeruzsálemből hozta emlékbe Blágovics páter Miklós nevű bátyjának. A ház nemsokára egy tűzvészben leégett, de a szobor csodás módon sértetlan maradt. A szobrot köztiszteletre egy diófára helyezték, ahonnan valaki ellopta, de helye nemsokára kitudódott. Ezután kápolnát építettek neki a Trski-hegyen. 1743-ban marhavész tört ki a településen és a nép körmenetben járult a szobor elé segítségét kérni. Ettől kezdve megszűnt a járvány. 1750 és 1761 között templomot építettek a krapinai hegyen a Szűzanya tiszteletére. 1899-ben homokbányájában találta meg Gorijanovic Kramberger etnográfus professzor a 30-40 000 éves Homo Krapiensist. A leletek színhelyén emlékpark van. 1910-ben 4430 lakosából 4283 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. Ma 5000 lakosa van.
[szerkesztés] Látnivalók
- Korpona egykori várának maradványai még láthatók.
- Legismertebb temploma a Trstki-hegyen álló Madonna templom, amely 1750 és 1761 között épült, az ország egyik legszebb barokk temploma. A templom ahhoz a házhoz épült, melyben egy Jeruzsálemből hozott csodatévő Mária-szobrot őriztek. A templom a mai napig búcsújáróhely.
- A gótikus két hajós Szent Miklós plébániatemplom 15. századi, 1903-ban építették újjá. A régi templomból csak a gótikus szentély maradt.
- A ferences kolostor és a Szent Katalin templom 1644 és 1657 között épült Franjo Keglevich rendeletére. Helyén korábban egy Szent Katalin kápolna állott. A kolostor könyvtárát 1750-ben alapították, számos könyvritkasága van. A templom főoltára 1665-ből való.
- A városi múzeum gazdag régészeti, néprajzi és kultúrtörténeti gyüjteménnyel rendelkezik.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1809-ben Ljudevit Gaj a délszláv eszme megalapítója, a horvát nyelv megújítója.
- Itt halt meg 1504. október 12-én Corvin János horvát-szlavón bán, Mátyás király fia.
