Kora karbon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kora karbon vagy mississippi kor földtörténeti kor (a kőzetrétegek keletkezési idejét vizsgáló kronosztratigráfiai felosztásban alsó karbon), a karbon időszak két kora közül a korábbi, amely a késő karbon kort előzte meg. A kora karbon 359,2 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a devon időszak után és mintegz 325 mya ért véget.
A főként az Egyesült Államokban használt mississippi nevet azért kapta, mert ebből a korból származó kőzetek találhatóak a Mississippi folyó völgyében. Az Egyesült Államokban, ahol ebből a periódusból főként tengeri eredetű mészkő rétegek maradtka fenn, a mississippit külön időszakként kezelik a devon és az itt pennsylvaniainak nevezett késő karbon között. Európában a mississippi és pennsylvaniai periódusokat nagyjából folyamatosan keletkezett szárazföldi üledékrétegek fémjelzik és e két kort együtt karbon időszaknak nevezik.
A kora karbon idején jött létre többek közt az Appalache-hegység.
A kora perm növényvilága megegyezik a késő karbonéval, amikor a 30 méteres magasságot is elérő korpafüvek, zsurlók, páfrányok (a déli, eljegesedett vagy hűvös területek kivételével) hatalmas erdőket alkottak, amelyekből aztán nagy kőszéntelepek keletkeztek.