Karma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a vallási fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: karma (egyértelműsítő lap).

A karma szó jelentése cselekedet, illetve ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Mint fogalom, szerepel az ősi hindu, taoista, buddhista tanításokban, és szerepel a modern világszemléletek ismeretanyagában is.

Fontos, hogy a karma nem vallási fogalom, csupán a különböző vallási nézeteknek is sok esetben részét képezi.

[szerkesztés] Mit jelent a karma törvénye?

A karma azt jelenti, hogy minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár – illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata.

A karmát nem szabad összekeverni a sorssal, sem az eleve elrendeléssel, sem az újraszületés tanával. Ezek mindegyike egész más jelentéssel bír, bár az újraszületés (reinkarnáció) tanának fontos része a karma.

[szerkesztés] Mi a karma tanítása?

A karma azt tanítja, hogy minden, ami történik az életünkben, az a korábbi gondolataink, szavaink, cselekedeteink következménye – illetve életünk minden pillanatában (gondolatainkkal, szavainkkal, cselekedeteinkkel) jövőnk magjait ültetjük el.

A karma magyar megfelelői:

Ki mint vet, úgy arat.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.

[szerkesztés] Buddha tanítása a karmáról

A karma fogalma Indiából ered, az indiai vallásokból és a buddhizmusból. Azt fejezi ki, hogy csak tőlünk függ, mi történik velünk: előző gondolataink és cselekedeteink váltak jelenlegi állapotunkká – s most, e pillanatban is jövőnk magjait ültetjük el. Ilyen értelemben nem a tőlünk független sors, nem egy felettünk uralkodó istenség, és nem a véletlenek döntenek életünk eseményei felől, hanem minden esetben az ok-okozati összefüggések.

Könnyű belátni: aki a sorsban, az eleve elrendelésben hisz, teljességgel értelmetlenné válik élete minden szándéka és erőfeszítése. Mi értelme lenne egy vizsgára tanulni, egy fontos eseményre készülni, ha úgyis az fog történni, amit valahol valamilyen hatalom már elrendelt. Minden valamire irányuló cselekedetünk értelmét veszti, és a céltalanságba vész.

+Ugyanígy azonban azt is könnyű lehet belátni, hogy a sors semmiképpen sem zárja ki az akarat fogalmát, mivel sorsunkat csak akaratunk hozhatja mozgásban. Példaként említve a tragédia hősét, aki éppen akarata és cselekedeteinek következtében szembesül a sors iróniájával, és bukik el. A tragédiák legtöbb hőse épp azon igyekezete következtében válik a (bal)sors áldozatává, hogy elkerülje azt: a hős sorsa a bukás, mely bukás irányába tettei és annak következményei lökik.

Ha valaki úgy gondolja, lesz ahogy lesz, a szerencse kiszámíthatatlan véletleneken alapul, ugyanarra a következtetésre juthat: mi értelme lenne bármely erőfeszítésnek, ha úgyis a véletlen vagy a szerencse fogja eldönteni a dolgok kimenetelét.

Sokan egy istenségtől (istentől) várják a mindennapi megoldásokat. De tudhatja-e bármelyikünk bizonyosan, hogy cselekedete eléri-e célját, hogy az az istenség úgy fog a dolgok felett dönteni, hogy a szándékunk beteljesül. Ha pedig nem tudhatjuk ezt, van-e még értelme gyakorolni, tanulni, fejlődni, mikor úgyis egy tőlünk független döntés tesz majd pontot a folyamat végére? És mint a szent írásokból tudjuk, ezek az isteni döntések egy általunk megszemélyesített isteni EGÓ pillanatnyi szeszélyén múlhatnak.

Mindezekben az elképzelésekben csupán csak hihetünk – ezért is nevezzük őket hit-nek. A karma a hit fogalmától teljesen különböző jelentéssel bír: a bizonyosságon, a tapasztaláson alapul.

Buddha szerint egyetlen bizonyosság van az életünkben, az pedig a karma törvénye. Minden más, a véletlenek, az eleve elrendelések, az istenségek – csak bizonytalan hitelvek, amelyek nem adhatnak szilárd támpontot az életünkben.

[szerkesztés] Előfordulás

A karma tana az évezredek során sok spirituális iskolában fellelhető volt. Az indiai vallások, a taoista bölcsek és a buddhista jógik egyaránt életünk fő vezérlő elvének tartották az ok és okozat viszonyát - hasonlóan a magyar hagyományok őrzőihez, az eredeti magyar hitvilág örököseihez.

Mára a nagy nyilvánosság a karmát - sajnos nagyon is tévesen - a lélekvándorlással veszi szinte egyenlőnek, s bizonyos új tanításokat is már eszerint a nézet szerint alapítottak meg és népszerűsítenek, szerte a világon (karmikus asztrológia, karma jóga, stb.)

forrás: aikido.freeblog.hu