Kanada közigazgatása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kanada közigazgatása 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.
A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.
[szerkesztés] A tartományok kormányzata
| Tartomány | Székhelye | Belépés dátuma | Népesség (2004) |
Terület (km²) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Szárazföld | Víz | Összesen | ||||
 Ontario |
Toronto | 1867. július 1. (Alapító tagok) |
12 439 755 fő | 917 741 km² | 158 654 km² | 1 076 395 km² |
 Québec |
Québec | 7 560 592 fő | 1 356 128 km² | 185 928 km² | 1 542 056 km² | |
 Új-Skócia |
Halifax | 938 134 fő | 53 338 km² | 1 946 km² | 55 284 km² | |
 New Brunswick |
Fredericton | 751 400 fő | 71 450 km² | 1 458 km² | 72 908 km² | |
 Manitoba |
Winnipeg | 1870. július 15. | 1 170 300 fő | 553 556 km² | 94 241 km² | 647 797 km² |
 Brit Columbia |
Victoria | 1871. július 20. | 4 168 123 fő | 925 186 km² | 19 549 km² | 944 735 km² |
 Prince Edward-sziget |
Charlottetown | 1873. július 1. | 137 900 fő | 5 660 km² | — | 5 660 km² |
 Saskatchewan |
Regina | 1905. szeptember 1. | 996 194 fő | 591 670 km² | 59 366 km² | 651 036 km² |
 Alberta |
Edmonton | 3 183 312 fő | 642 317 km² | 19 531 km² | 661 848 km² | |
 Újfundland és Labrador |
St. John's | 1949. március 31. | 517 000 fő | 373 872 km² | 31 340 km² | 405 212 km² |
A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.
A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).
Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).
[szerkesztés] A territóriumok kormányzata
| Territórium neve | Székhelye | Belépés dátuma | Népesség (2004) |
Terület (km²) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Szárazföld | Víz | Összesen | ||||
 Északnyugati területek |
Yellowknife | July 15, 1870 | 42 800 fő | 1 183 085 km² | 163 021 km² | 1 346 106 km² |
 Yukon |
Whitehorse | June 13, 1898 | 31 200 fő | 474 391 km² | 8 052 km² | 482 443 km² |
 Nunavut |
Iqaluit | April 1, 1999 | 28 300 fő | 1 936 113 km² | 157 077 km² | 2 093 190 km² |
A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.
A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.
Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.
A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.
